Az új ajánlást hétfőn teszik közzé az AAP bostoni konferenciáján, a későbbiekben pedig a Pediatrics című szaklap novemberi száma közli. D-vitamint, illetve elővitaminját tartalmaz nagyobb mennyiségben a tej és egyes tejtermékek, a zsíros halak, mint a hering, a makréla, a lazac, a tőkehalmáj, a tojás és a máj.
 
Ahhoz, hogy elegendő D-vitamin kerüljön például egy tizenéves szervezetébe, napi négy pohár tejet kellene meginnia. Amennyiben ennél kevesebbet fogyaszt, a szakemberek vitaminpótlást javasolnak. Az ajánlás az anyatejjel táplált csecsemőkre is vonatkozik. D-vitaminkiegészítőt tartalmaz a legtöbb tejtermék, a csecsemőtápszerek és a gabonapelyhek. Az így elfogyasztott mennyiség azonban nem biztos, hogy eléri az ajánlott értéket. Ilyenkor cseppek, kapszulák vagy tabletták formájában pótolható a hiányzó D-vitamin.
 
A D-vitaminra az erős csontok érdekében van szüksége a szervezetnek. Az elővitaminok és a gyárilag előállított D-vitamin is a zsírokkal szívódik fel a vékonybélből. A vitamin a kalcium és a foszfor felszívódását segíti, ezáltal segíti a csontképződés folyamatát. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy ezen túlmenően még számos más előnyös hatása is van a D-vitaminnak. Csökkentheti a rák, a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát.
 
Az ember szervezete a D-vitaminhoz nem készen jut a táplálékkal, hanem a növényi és állati eredetű ételekben lévő elővitaminból alakítja át. A D-vitamin legnagyobb része a bőr alatt elraktározott provitaminokból a napsugárzás hatására képződik. A napozási idő növelését azonban az élet során halmozódó bőrrákkockázat miatt nem ajánlják a gyerekgyógyászok.
 
Az amerikai gyerekgyógyászok egy része még a megduplázott ajánlást is kevésnek tartja, szerintük napi 800-1000 egység hatékonyabban szolgálná a betegségek megelőzését.