szerző:
travelline.hu
Tetszett a cikk?

"Ha Izraelbe mész, ki ne hagyd a Holt tengert!

©

"Ha Izraelbe mész, ki ne hagyd a Holt tengert! Különleges látvány, élmény és főként semmivel össze nem hasonlítható érzés fürödni benne(...)
(...)Mi Jeruzsálemből mentünk át, le volt foglalva szállásunk két éjszakára a déli szakaszon, egy 4 csillagos szállodában (Golden Tulip).

A Jeruzsálemet a Holt tenger északi csücskével összekötő rövid útszakasz (a Tel Aviv-Jeruzsálem vonal, az 1-es út meghosszabbítása) olyan helyeken vezet át (Jerikó közelében), hogy ettől az egytől óvtak a barátaink. Részletes útmutatót kaptunk, hogy ne álljunk meg senkinek, bármennyire is integet, ne vegyünk senkitől benzint az úton, satöbbi-satöbbi. Természetesen semmi említésre méltó esemény nem történt, a táj pedig, amelyen áthaladtunk, nos, kiesnek éppen nem nevezhető...

A Holt tenger két részre oszlik (most már): az északi rész még nagyjából egybefüggő víztömeg, aztán egy elkeskenyedés után a déli szakasz már gátakkal/töltésekkel tagolt medencékből áll. Helyenként száraz lábbal át lehetne gyalogolni Jordániába... De ezt azért nem javasolnám, még a vállalkozó kedvűeknek sem.
 

©

Habár van jópár szálloda a tengerparton, azért ne úgy képzeljétek, hogy tele van építve, sőt!! A szállodák egymástól 50-100 méternyire vannak, de csak egy-egy csokrétában, azon kívül sziklás hegyek (nulla zöld, de tényleg nulla!!) és a gyönyörű zöld víz a kicsapódott hófehér sóval a partoknál...

Az "üdülőtelepek"-re vezető út elején és végén őrbódé van. Aki lehajt erre a parti útra, azt megállítják, megkérdezik hogy mi járatban, és felteszik a szokásos kérdést, amely csak előszörre lepett meg: 'Everything OK?'

Ez pszichikailag fontos momentum, ugyanis nem azt sugallja, hogy engem vegzálnak, mint potenciális bűnözőt (terroristát), hanem pont ellenkezőleg: ha bármi problémám van, nyugtalanít valami, amit láttam, vagy aggódom valamiért, akkor nekik elmondhatom - elvégre azért vannak, hogy a biztonságra ügyeljenek. Mindezenközben persze (azt hiszem) tökéletesen felmérik, hogy kivel beszélnek, és alkalmuk van kiszűrni, ha valaki nem illik bele a képbe.(...)

(...)A Holt tengerben pedig - micsoda meglepetés - maga a vize az, ami semmivel össze nem hasonlítható. Mindenki tudja, hogy mennyire sós, az elmesélésekből persze én is tudtam, és mivel Tiborenkó többször mondta hogy (szerinte) büdös és olyan mint az olaj, az előzetes várakozásom az volt, hogy valami kőolaj-szerű dologra kell számítani.

Ez teljes tévedés - ami a színét illeti. Merthogy az gyönyörű, káprázatos, és leginkább zöld. Pontosabban napszaktól és időjárástól függően, szürkétől a kéken és türkizen keresztül a zöldig terjed, utóbbi a felhőtlen és párátlan napsütéses időben igaz.

A színe mellett az átlátszósága a meglepő, főleg mert az állaga szinte kocsonyásan sűrű, mégis, tökéletesen áttetsző! Nincsenek benne növények, halak (mondjuk nem csoda), csak sótorlaszok, sókristályok és sziklák látszanak az aljzaton.
A hőmérséklete langyos (május volt, és kint azért nem tombolt a kánikula), a szaga szerintem nem büdös, de hogy olyan, mint az olaj, az tény. Csúszós lesz tőle a bőr, ha a vízben végigsimít magán az ember, olyan, mintha tényleg olajban lenne - csak nem olyan geil. Ha kijössz a vízből és nem mosod le (én ezt tettem párszor), akkor elkezd megszáradni, és azt várnánk, hogy rettenetesen kiszárítja a bőrt, elvégre sós, nagyon sós! de nem szárít, ez a nagy varázslat! Sőt: a fürdések után, minden testápoló nélkül olyan bársonyos volt a bőröm, mint hosszas kozmetikai kezelések után.

Ha pedig az ember hagyja magán megszáradni a vizet, akkor közben a kicsapódó pici sókristályok bőrradírként is működnek.

©

A fürdés ebben a vízben valami egészen más értelmet nyer, mint amit bármilyen vízben megszokhattunk. Csak enyhe edzés lehet a Medve tóban való fürdés, mert az is sós ugyan, és rendesen megtart, de csak gyenge előszoba a Holt tengerhez.

Fürdést mondok, vagy mondhatnék gyaloglást is, de úszást semmiképpen - úszni ebben az olajos kocsonyában nem lehet. Az idősebbeket figyelmeztetik is, hogy ne feküdjenek hasra a vízen (nem vízBEN a helyes kifejezés, mert feldob azonnal a tetejére) mert ha nem elég erős a hasizmuk, nem tudnak már lábra állni, és egy idő után a fejüket sem tudják a vízfelszín fölé tartani (elfárad a nyak).

Hátrafeküdni azonban nyugodtan lehet, de nem kell olyan kiegyenesedett tartás, mint édesvízben. A legdöbbenetesebb élmény az volt számomra, hogy ebbe a vízbe bele lehet ÜLNI: mint egy karosszékben üldögél az ember, a feje víz fölött, a kezei kint, a lábfeje szintén a víz színe fölött. És megtart!! Egészen elképesztő élmény, mindenkinek ajánlom kipróbálásra!"

A teljes cikk Csurtusék blogjában olvasható.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!