"A stressz más kockázati tényezőkkel együttesen váltja ki a krónikus fáradtság szindrómát azáltal, hogy hatással van a központi idegrendszerre, a neuroendokrin- (az idegrendszerrel szoros kapcsolatban álló belső elválasztású mirigyek) és az immunrendszerre" - magyarázták a tanulmány szerzői.
   
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 2,5 százalékát, azaz minden 40. embert érint a krónikus fáradtság szindróma, melynek kiváltó okairól, kialakulásáról keveset tudnak még a szakemberek. "Ugyanakkor nyilvánvalóan nem minden stressznek kitett embernél fejlődik ki a krónikus fáradtság szindróma, ezért különösen fontos megtalálnunk azokat az egyéni különbözőségeket, melyek hajlamosítanak a stresszre adott kóros válaszra" - mondta Christine Heim, a Georgia állambeli Atlanta egyetemének munkatársa.
   
19 381 felnőttből álló mintából választották ki a kutatók a 113, krónikus fáradtság szindrómával küzdő, valamint a 124 egészséges embert, akiket aztán kikérdeztek gyerekkorukról, mentális problémáikról is. Mérték a vizsgálatban résztvevők nyálában található kortizol hormon szintjét is, melynek alacsony értéke a stresszhatásra válaszoló neuroendokrin rendszer csökkent működésére utalhat.
   
A kutatók megállapították, hogy a gyerekkori traumák hatszorosára növelték a krónikus fáradtság szindróma kialakulásának kockázatát. A krónikus fáradtság szindrómával élő emberek közül azoknál találtak csökkent kortizolszintet, akiket gyerekkori trauma ért, azoknál viszont nem volt alacsonyabb ez az érték, akik nem voltak ilyen bánásmódnak kitéve.
   
"Kutatásunk igazolja, hogy a gyerekkori trauma fontos kockázati tényezője a krónikus fáradtság szindrómának" - összegzik a tanulmány szerzői.