Három városban végzett vizsgálataik eredményeit az Archives of Internal Medicine szakfolyóirat közölte. A francia szívgyógyászok 1999-ben indították el a Három Város tanulmányt annak megismerésére, hogy az öregedéssel együtt járó szív- és érrendszeri változások hogyan alakulnak attól függően, milyen módon élt, táplálkozott, fogyasztott kávét és alkoholt évtizedek során a vizsgált személy. Tízezernél is több hölgy és úr jelentkezett önként a vizsgálatba és éveken keresztül járt egészségügyi ellenőrzésre. A résztvevőket Bordaux, Dijon és Montpellier lakói közül verbuválták. A sokféle adat értékeléséből már több, érdekes dolgozat született. 
   
Most Annick Alpérovitch és munkatársai azt nézték meg, hogy a 65 évesnél idősebb franciák vérnyomása és a négy évszak során mért, környezeti hőmérséklet között van-e összefüggés. Fontos kérdés, mivel a szív- és érbetegségek főleg a kor előrehaladtával alakulnak ki és a magas vérnyomás a szívinfarktus egyik kockázati tényezője.
   
A vizsgálati alanyok vérnyomását rendszeresen mérték éveken át. Ezeket a vérnyomásértékeket vetették egybe a helyi meteorológiai állomások által, délelőtt 11 órakor mért hőmérséklettel. Az egyéni vérnyomásértékek nagy ingadozást mutattak a vizsgálat évei közben, de a sokezer személy statisztikai átlagai meghökkentően összefüggtek a francia borvidék napi hőmérsékletével. A vérnyomás első számértéke, a szisztolés nyomás a téli időszakhoz képest a nyári hőségben nyolc higanymilliméterrel csökkent. A téli vérnyomásátlag annál magasabbnak bizonyult, minél jobban lehűlt a külső levegő.
   
Ezzel párhuzamosan haladt a ténylegesen magas vérnyomású résztvevők aránya is. A három városban nyáron csak az ott lakók 24 százaléka volt magas vérnyomású, míg télen ez a szám 33 százalékra növekedett.
   
Ez azért fontos, mert az infarktus, és még inkább az agyi katasztrófák bekövetkezése a magas vérnyomásban szenvedő, idős emberek között gyakoribb, mint akkor, ha a vérnyomást a normál felső határ - 140/90 Hgmm - alatt tartják.