Virtuális sztriptízként jellemzi több magánjogi aktivista az USA-ban használt biztonsági technológiát, az úgynevezett teljes test átvilágítást. Az Electronic Privacy Information Center igazgatója, Lillie Coney például kampányt is indított  ezen biztonsági rendszerek ellen, mert véleménye szerint az utasok még csak nem is sejtik, mi történik velük vizsgálat közben.

A nemrég bevezetett biztonsági rendszer gyakorlatilag egy embernagyságú gép, amelybe be kell állnia az utasnak (anélkül, hogy átkutatnák ruházatát, vagy le kellene vetkőznie), és az új technológia segítségével mind a fémtartalmú mind a nem fémes tárgyakat ki lehet szűrni a teljes biztonság érdekében. Szakértők szerint ez egy bevált technológia, mely képes minden tárgy és veszélyes anyag kiszűrésére. Filmekben mindenesetre már láthattunk ilyet, ám a való életben - ahogy minden más is - komoly viták robbantak ki az új biztonsági rendszer használata körül.

Jelenleg 40 ilyen gép működik 19 repülőtéren. Hat olyan repülőtér van, ahol ezt elsődlegesen, fémdetektor és motozás helyett alkalmazzák: San Francisco, Miami, Albuquerque, Tulsa, Salt Lake City, valamint Las Vegas. A többi reptéren másodlagos opcióként működnek ezek a gépek, főleg azok esetén alkalmazzák ezt a vizsgálatot, akiknél a fémdetektor többször egymás után jelez, de beszámolók szerint szúrópróba szerűen kiválasztott utasokat is felkértek már ilyen vizsgálatra a biztonsági személyzet tagjai, amelynek pontos menetérő egy rövidke oktató videó is készült:


Külön érdekesség, hogy az első felmérések szerint az utasok több mint 99 százaléka választja ezt a fajta átvizsgálást a többi helyett (már ahol van lehetőség választani). Hogy mi ennek az oka? A technológia legnagyobb előnye a gyorsaságában rejlik. Egy átvilágítás 15-30 mp-be telik, amíg egy teljes motozás 2-5 percig is eltarthat, ráadásul lényegesen lassítja a folyamatot, hogy itt személyes kontaktusban vagyunk végig a minket ellenőrző személlyel, és gyakran megnehezíti a vizsgálatot, ha nem vagyunk szimpatikusak egymásnak.

Az új technológia tehát azok számára különösen jó megoldásnak tűnik, akik idegenkednek mások érintésétől, vagy rendszeresen kerülnek kellemetlen helyzetbe testükben lévő fémes anyagok miatt. Például egy csípőprotézises utas rendszerint feltartja a sort egy detektoros vizsgálat esetében, és gyakran hiába magyarázkodik, nem tudja megértetni magát az eseti alapon túlbuzgó biztonsági őrökkel. Ilyen esetekben különösen gyors és kíméletes megoldás lehet a teljes test átvilágítás.

A tökéletesített technológiának köszönhetően egész testünk átvilágítása alatt kevesebb sugárzás ér minket, mint például mobiltelefonunkból. A gép leszkenneli az utast és egy elektronikus képet generál, amin a biztonsági tisztek ki tudják szűrni az esetleges fenyegető eszközöket, anyagokat az utas ruhája alatt – de így sajnos a ruha alá is belátnak. Itt jönnek a képbe a jogvédők, akik szerint ez az eljárás megalázó és sérti a személyes jogokat.

A kormánynak nem lenne szabad megalázni polgárait - hangoztatják magánjogi aktivisták az új reptéri rendszer kapcsán - jelenleg csak úgy repülhet az ember, ha választ a “letapizás” és a virtuális levetkőztetés között. Természetesen ne úgy képzeljük el a virtuális lemeztelenítést, mint a magazinokban látható csúcsminőségű pucér fotókat, ezek inkább csak fekete-fehér képek, amelyek az emberi alakot képesek visszaadni, ám egyes jogászok szerint a gépek sokkal jobb minőségű és pontosabb képeket tudnak előállítani, mint amit a nagyközönségnek mutatnak. Jelenleg nem tudnak (úgy vannak beállítva) képeket eltárolni, de mi lesz később?

A technológia ellenzői azt akarják elérni, hogy az emberről mutatott kép kevésbé legyen életszerű, inkább egy pálcikafigurához hasonlítson, a különböző szabálytalan dolgokat pedig automatikusan kiszűrjék és jelezzék a sematizált rajzon.További nehézséget okoz a visszaélések elleni harcban az, hogy a gépek egyre olcsóbbak lesznek, egyre több helyen fogják alkalmazni őket és a szabályzatok kialakítása és betartatása is egyre nehezebbé válik majd. Manapság már megtalálhatóak ezek a gépek Nagy-Britannia, Spanyolország, Japán, Ausztrália és Mexikó egyes repülőterein, sőt az Egyesült Államok több bírósági épületében is. A jogvédők szerint a kérdés az, hogy mikor fogják ezeket már bevásárló központokban is alkalmazni?

A gépeket üzemeltető Transportation Security Administration közlekedésbiztonsági hatóság szerint a felmerülő jogi és biztonsági problémákat több módon próbálják meg kiküszöbölni. A rendszer működéséhez két emberre van szükség: az egyik, aki a géppel dolgozik nem látja a képet, ami zárt ajtók mögött, egy másik teremben jelenik meg a képernyőn. Ebben a zárt teremben dolgozó biztonsági szakember pedig nem látja magát az utast, csak a róla készült képet, így senki sem szembesül azzal az érzéssel, hogy lemeztelenítik, mivel az egyik őr csak az utast látja, a másik meg egy virtuális képet. 

További biztonsági intézkedésként, az utas arca csak elmosódva látszik a felvételen. A képernyőnél dolgozó embernek tilos fényképezőgépet, mobil telefont vagy bármilyen kép rögzítésére alkalmas tárgyat vinni a szobába, továbbá a számítógépekről automatikusan törlődnek a már átvizsgált képek.

Az viszont tény, hogy a rendszer szabályozása még nem történt meg, csupán a közlekedésbiztonsági hatóság nyilatkozata alapján sejthetjük, pontosan milyen is lehet ez a teljes test átvilágítás. Mindenesetre a hatékonyabb biztonság és a gyorsabb haladás érdekében sokan készek vállalni azt a kellemetlenséget, hogy egy monitoron feltűnik lemeztelenített testük torz képe. Még akkor is, ha mások szerint ez felér egy virtuális sztriptízzel.

A CNN cikke alapján