A vizsgálatot laboratóriumi körülmények között végezték futópad segítségével. A résztvevőknek egy virtuális utcán kellett áthaladniuk. "Sokak szerint a járás annyira automatikus, hogy semmi nem  zavarja meg" - nyilatkozta a Live Science-nek a kutatást vezető Art Kramer, az Illinoisi Egyetem pszichológia professzora, hozzátéve: az akadályokkal teli környezetben azonban mégsem olyan egyszerű a haladás, mint hinnénk.

A kutatás résztvevői olyan gyaloglógépen tettek sétát, mely csak akkor mozdul, ha használója lép egyet. Elsőként 36 egyetemi hallgató bevonásával bizonyították, hogy mobiltelefonálás közben 25 százalékkal több időt vesz igénybe átérni az út túloldalára, mint anélkül. A telefonálók kevesebb eséllyel fejezték be a feladatot a megadott 30 másodpercen belül. Nem nőtt azonban annak a veszélye, hogy mobilozás közben virtuálisan elüti őket egy autó.

A második, még nem közzétett kísérlet során hatvan éven felüli résztvevőkkel dolgoztak. A telefonáló időseket körülbelül 15 százalékkal nagyobb eséllyel ütötte el az autó, mint a nem telefonálókat. Aki már esett el felnőttként, még rosszabb mutatókat ért el. Az idős emberek számára kifejezetten veszélyesnek tűnik a telefonálás közbeni sétálás, vonta le a következtetést a kutató.

A vizsgálat részleteiről az Accident Analysis novemberi számában olvashatunk.