Az ausztráliai esetekről Peter Collignon professzor, a Canberrai Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője számolt be pénteken. "Nagy valószínűséggel többen is megfertőződhettek, mivel ezt a bizonyos gént nehéz kimutatni, csak nagyon kifinomult laboratóriumi tesztekkel lehet" - magyarázta Collignon.

A Cardiffi Egyetem tudósai Timothy Walsh vezetésével szerdán publikált tanulmányukban az általuk New Delhi metallo-béta-laktamáz, illetve NDM-1 néven emlegetett gén megjelenéséről írtak, amelyet tavaly egy Indiában kórházba került svéd állampolgárban, majd több tucat, részben Indiát megjárt nagy-britanniai betegben azonosítottak. Ez a gén az új szuperbaktériumokat szinte minden antibiotikummal, még a legerősebbnek tartott carbapenemekkel szemben is ellenállóvá teszi - figyelmeztettek. Walshék elsősorban az olcsóbb kezelések, például plasztikai műtétek motiválta "egészségügyi turizmust" okolták azért, hogy a szuperbaktérium kikerült Dél-Ázsiából, és hangsúlyozták, hogy hamarosan akár az egész világon elterjedhet, pedig jelenleg semmilyen gyógyszerrel nem lehet ellene védekezni.

Mint Collignon elmondta: az ausztrál betegek vizeletében találták meg a baktériumot, amely azonban náluk különösebb panaszt egyelőre nem okozott. "Az igazi probléma az, ha a fertőzés másokra is átterjed" - mutatott rá. A három ausztrál egyike a hétköznapi életben fertőződött meg a baktériummal, ami szintén a helyzet súlyosságát jelzi, hiszen azt mutatja, hogy nem csak a kórházakban van jelen.

A professzor, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antibiotikumokkal kapcsolatos munkájában is részt vesz, az antibiotikumok felhasználásának globális felülvizsgálatát, az antibiotikumokkal való "visszaélések" (például a baromfik gyógyszerezésének) megszüntetését és egy nagyszabású higiéniai kampány beindítását javasolta a szuperbaktérium-fertőzés elterjedésének megakadályozására.