A Journal of Clinical Oncology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányhoz mintegy 28 ezer férfi adatait elemezték. A kutatásban az Egyesült Államok Rákintézetében tárolt statisztikai adatokat vette alapul Lois Travis, a New York-i Rochester Egyetem orvosi központjának munkatársa és norvég kollégái. A kutatók annak a valószínűségét becsülték meg a rendelkezésre álló adatokból, hogy a rák diagnosztizálását követő tíz évben mekkora a túlélés esélye.

A tanulmányban megállapították, hogy a negyven évesnél idősebb korban diagnosztizált hererák esetében kétszer nagyobb volt a tíz éven belüli halálozás, mint a fiatalabb pácienseknél. Az 1987 után diagnosztizáltak azonban kisebb valószínűséggel haltak meg a tíz éves követési perióduson belül, mint az ennél korábban megbetegedett férfiak, ami vélhetően egy bizonyos típusú kemoterápia bevezetésének köszönhető. 

A kutatók azt is felvetették, hogy az idősebb férfiaknál nem mindig kezelik a hererákot olyan intenzitással, mint a fiatalabbaknál. A jobb eredmények érdekében azt javasolják a tanulmány szerzői, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az orvosok az idősebb és rosszabb társadalmi státussal rendelkező hererákos férfiaknak, hiszen ez a ráktípus egyébként jó eséllyel gyógyítható.