A Budapesttől körülbelül 700 km-re, a keleti Alpok vonulatai között, a Valle d’Ampezzo nevű völgyben fekvő Cortina D`Ampezzo már a középkorban is létező település volt Ampezzo néven. A települést az első világháború után csatolták Olaszországhoz, ekkor vette fel mostani nevét is. A völgy és az őt körbevevő Dolomitok által határolt terület már a 18. század végén népszerű üdülő-, kirándulóhely a későbbi századokban pedig felkapott síközpont. Cortintól délre a Cadore, északra a Val Pusteria, nyugatra az Agordo található. Itt magasodik a Tofane csúcs (3243 m), északon a Pomagagnon (2178 m), északkeleten a Cristallo (3218 m), keleten a Faloria és a Sorapis (3205 m), délen pedig a Becco di Mezzodi, Croda da Lago és a Cinque Torri. A hegyvonulatok sípályáinak magassága 1200 és 2950 méter között váltakozik, a legnagyobb szintkülönbség 1725 méter.

A városka környékén lévő öt sípálya teljes hossza 120 kilométer körüli, de a terület több helyen kapcsolódik más sírégiók pályáihoz. (Igaz, ezek nyitva tartásáról mindig érdemes előre tájékozódni, hogy ne érjen bennünket csalódás.) A felvonók és liftek közötti utat kicsit macerásan, akár több átszállással, ingyenes síbuszokkal lehet lerövidíteni, de aki járt már a területen, az tudja, hogy a közlekedés bosszúságait egy pillanat alatt feledteti a látvány, ami egy-egy csúcson elénk tárul.


A pályák is mások, mint amit általában megszokhattunk. A fenyőfás, sziklás, erdős terület kiépítettsége ellenére sem tűnik olyan iparinak, mint más országok pályái. Persze ezzel együtt sehonnan nem hiányzik a technika. A bankkártyával is kényelmesen  megvásárolható többféle bérlettípus akár 1200 km síelést is lehetővé tud tenni, de sokan hitetlenkedve fogadják a hegy tetején, egymás tövébe települt világmárkák szaküzleteinek kínálatát is, ahol a legkülönbözőbb bank- és hitelkártyával is lehet fizetni különösebb gond nélkül.

A leghosszabb pálya 2800 méterről, a Lagazuoi csúcsról indul: 7,5 km-es 1100 méternyi szintkülönbséggel. A pályák mindig hóbiztosak, mert a legkisebb hó hiány esetén is bevetik a hóágyúkat. A sífutókat 130 kilométeres pálya várja, de lehet snowboardozni, szánkózni és helikopteres síelésre (helisí) is adottak a feltételek. A kivilágított sípályákon éjszaka sem áll meg az élet, és Faloria lejtőjénél funparkot is találnak a snowboardosok (boardercrossal, ugratókkal, buckapályával). A síelés mellett számos más szórakozási lehetőséget (korcsolyapálya, jégteke, szánkó, kutyaszán, bobpálya, jégfal mászás, motoros szán, uszoda) is kínálnak. Aki pedig megunta a hegyek általi bezártságot, az megnézheti az 1775-ben épült Szent Fülöp templomot és a városka szimbólumául szolgáló 1480-ban „üzembe állított” Santuario della Difesa harangtornyot. Ha nem csak a síelésre koncentrálunk, hamar észre lehet venni, hogy a környék nem véletlenül kapta a Dolomitok királynője nevet. Hegyei sok filmhez szolgáltattak már alaphelyszínt. Itt vették fel néhány jelenetét a Cliffhanger, a Rózsaszín párduc, a Krull filmeknek, de kalandozott már itt James Bond is.

A Dolomitok területe persze nem csak síparadicsom. A hagyományos kerékpározás és lovaglás mellett a terep nagyon népszerű az extrém sportot kedvelő mountain bike-osok, raftingosok, vadvízi kajakosok és a hegymászók között is.

-SzK-