A kormány elképzelései szerint az egészségtelen vagy annak tartott ételekre pluszadót vetnének ki, a különbevételek pedig az egészségügybe folynának be. Az alapötlet ugyanis az, hogy aki tudatosan, hosszú távon rongálja az egészségét,  valamilyen módon járuljon hozzá az egészségügyi ellátás többletkiadásaihoz. Az eddig információk szerint az új különadót többek között a színezett italokra, kávéra, édességre, illetve egyes gyorséttermi ételekre vethetnék ki.

MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Az elhízás, amely világszinten egyre nagyobb mértéket ölt, több betegség gyakoriságát ereményezi, így gyakoribbak a korai szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, illetve a kettes típusú cukorbetegség előfordulása is. E betegségek gyógyítása pedig nagy terhet ró az egészségkasszákra, így nem véletlen, hogy számos országban elhangzottak már ötletek, hogyan kellene megfékezni az egészségtelen életmód egyre nagyobb térnyerését. Megnéztük, mások milyen konkrét ötletekkel áltak elő, illetve mi valósult meg ezekből.

Dániában például januártól él a fat tax, azaz a zsíradó. Az észak-európai országban év elején vezették be az új járulékot. Ám az adó bevezetésének eredményeiről még korai lenne bármit is mondani. Nagy-Britanniában is felmerült már az elképzelés, hogy különadóval sújtsák az egészségtelen, ételféléket, ám jelenleg még nincsenek konkrét tervek a bevezetésre, ellenvélemények annál inkább. Mivel szinte valamennyi élelmiszer áfamentes, nehéz lenne úgy bevezetni egy ilyen adót, hogy a kormányt ne vádolják meg titkolt áfakivetéssel. Egy másik ellenérv szerint az egészségtelen ételeket a társadalom legszegényebb rétegei vásárolják, ezért ilyen adó bevezetése igazságtalanul terhelné az amúgy is hátrányos helyzetű embereket.

A legérdekesebb kezdeményezést talán a franciák vezették be, immár négy éve. Náluk ugyanis törvény kötelezi az élelmiszer-ipari termékek forgalmazóit, hogy lépten-nyomon az egészséges táplálkozásra buzdítsanak. A témábavágó  tévéreklámok előtt is például olyan feliratok olvashatók, amelyek a napi gyümölcsöt és zöldségfogyasztásra, vagy a rendszeres sportolásra buzdítanak. A hízlaló ételekre kivetendő adó ötlete Franciaországban is felmerült, de bevezetését végül a kormány elvetette, mondván a válság idején áremelést okozott volna az áfaemelés, míg a fogyasztói szokásokon érdemben nem változtatott volna.

Németországban csak az élvezeti cikkekre vetnek ki különadót, az egészségtelen táplálkozás ellen leginkább kampányokkal – iskolákban, városi egészségnapokon – népszerűsítik az egészséges táplálkozást. A felvilágosításnak máris van eredménye: a gyorséttermek csak egyre nagyobb árengedményekkel tudják becsalogatni a vevőket.

Romániában egy évvel ezelőtt heves tiltakozást, drasztikus áremelésekkel való fenyegetőzést váltott ki az élelmiszeripar részéről az esetleges hamburgeradó bevezetése, amely Cseke Attila RMDSZ-es egészségügyi miniszter ötlete volt. Noha nem talált politikai támogatásra a terv, a tárcavezető már azt is pozitívumként könyvelte el, hogy a felvetés társadalmi vitát gerjesztett. A szomszédos országban amúgy a médiahatóság arra kötelezi a reklámozókat, hogy figyelmeztessék a vásárlókat a túlzott só, cukor és zsiradék-fogyasztás veszélyére. Az iskolai büfékből pedig két éve kitiltották az egészségtelen ételeket.

Noha az Egyesült Államokban (is) igen komoly probléma az elhízás, egyelőre semmilyen különadóval nem büntetik az egészségtelen ételek fogyasztását. Pedig 2009-ben az amerikai független orvosi intézet már szorgalmazta, hogy a gyorsételek és üdítők megadóztatásából befolyó pénzből például kerékpárutakat lehetne építeni. Helyi próbálkozások azonban már most is vannak. San Franciscóban például bevezettek egy olyan intézkedést, amely megtiltotta a McDonald's éttermekben, hogy játékot csomagoljanak a gyerekeknek szánt dobozokba, mivel azok szerintük egészségtelen ételt tartalmaznak.

A first lady tevékenysége is figyelemreméltó az egészséges életmód népszerűsítésében, Michelle Obama ugyanis valódi hadjáratot indított a kövérség ellen. Férjét, Barack Obamát már leszoktatta a dohányzásról, s nemrég azt a sikert is elkönyvelhette, hogy az amerikai hipermarketlánc, a Wal-Mart rábeszélésére csökkenti az üzleteiben árult élelmiszerek só-, cukor- és transzzsírtartalmát, s egyúttal a zöldségek és gyümölcsök árát is. 

Obamáné hatására Robert Cluck, a texasi Arlington polgármestere például lépésszámláló készülékek kiosztását rendelte el az iskolásoknak, hogy azok tudják, mennyit sétálnak naponta. Mick Cornett, Oklahoma City első embere pedig fogyási programokat hirdetett, amelyeknek köszönhetően a városlakók összesen egymillió fontot (453 ezer kilogrammot) veszítettek testsúlyukból; a polgármester is 18 kilótól szabadult meg.