Asier Gomez-Olivencia egy legalább félmillió éves emberi gerincoszlop alapos tanulmányozása során állapította meg, hogy a vizsgált 45 éves férfi számos hátproblémával küszködhetett. A Homo Heidebergensis lelet az észak-spanyolországi Atapuerca környékéről származik, ahol legalább két tucat emberi csontvázat tártak fel az elmúlt évtizedekben.

A férfi gerincének alsó részét gondosan rekonstruálták a tudósok, és megállapították, hogy több hátbetegség is kimutatható, például a Spondylolisthesis, más néven csigolyacsuszamlás és a Baastrup-szindróma, amelynek következtében a gerinc részei összedörzsölődnek egymással.

Valószínűsíthető, hogy ezek a betegségek az elhasználódás és az elöregedés következtében alakultak ki, de a sérülés sem zárható ki – mondja Gomez-Olivencia. Feltételezések szerint a férfi csak bottal tudott járni, és a vadászó-gyűjtögető társadalomban nehezen boldogulhatott; valószínűleg csak társainak köszönheti, hogy ilyen magas kort meg tudott élni.

Gomez-Olivencia úgy véli, hogy a hátbetegségek még ennél is sokkal régebbre vezethetők vissza, szerinte a hátfájás már 4,4 millió évvel ezelőtt élő emberszabású őseink előtt sem volt ismeretlen.