Ez a fajta születési rendellenesség igen veszélyes lehet, mert további kockázatokat hordozhat – gastroschisis ritkán valamilyen kromoszóma-rendellenességgel vagy egyéb fejlődési rendellenességgel társulhat, de további bélrendellenesség, például bélszűkület is kialakulhat – magában, nem beszélve a fertőzésekről. Ide tartoznak a hasfal záródási zavarai, amelynek két változata is előfordulhat: gastroschisis és omphalocele. A gastroschisis, azaz hasfalhasadék esetén egy kis „lyuk” van a hasfalban. A nyílás csaknem mindig a köldökzsinór jobb oldalán helyezkedik el, amelyen a hasi zsigerek – belek és a gyomor – kitüremkednek, és itt hiányzik a zsigereket fedő membrán. A gyomor, a vékony- és vastagbelek tehát nem a hasfalon belül helyezkednek el, hanem a magzat testén kívül.

Szülés utáni pillanatok. Nem mindig boldog

A rendellenesség a magzati fejlődés során alakul ki. Normálisan, a korai magzati fejlődés során, a terhesség 6. hetéig, a belek, a gyomor és a máj kinyúlnak a testen kívülre. A magzat növekedése során ezek a szervek behúzódnak és a terhesség 12. hetéig kialakul körülöttük a hasfal. Ám előfordulhat, hogy ez utóbbi nem történik meg, és a köldökzsinór körüli hasi izmok a későbbiekben sem zárnak rendesen. De mint, ahogy a legtöbb veleszületet fejlődési rendellenességnél, a kiváltó külső ártalmak egyelőre nem ismertek részletesen. A gastroschisis átlagosan minden 5 ezer születés közül egy esetben fordul elő. Évente mintegy 20 ilyen gyermek születik, és mindkét nemnél azonos gyakorisággal fordulhat elő. Koraszülésnél gyakoribb, a statisztikák szerint tizenéves és idősebb korú (35 éven felüli) nők gyermekeinél gyakrabban fordul elő. A rendellenesség előfordulása gyakoribbá vált az elmúlt 25 évben.

Omphalocele esetén a kitüremkedett zsigereket vékony membran fedi; az elváltozás lehet kismértékű, de tartalmazhatja a hasi zsigerek többségét (beleket, gyomrot, májat) is. Ebben az esetben is műtéttel lehet orvosolni a rendellenességet. Nagy méretű omphalocelék esetén előfordul, hogy a hasüreg túl kicsi ahhoz, hogy befogadja a zsigereket. Ilyenkor a szerveket folttal vagy silicon polimerből készült anyaggal fedik, amit azután a has üregének növekedésével párhuzamosan napok alatt kisebbítenek, amíg az összes hasi szerv be nem kerül a hasüregbe. Sokszor heteket vesz igénybe, hogy a műtét után a gyomor-bélrendszer működése helyreálljon, ugyanakkor előfordul, hogy a kóros bélmozgások következtében tartós problémák lépnek fel.

Testen kívüli szív, máj

Ám nem csak a bélrendszernél fordulhat elő, hogy egy belső szerv a testen kívülre kerül. Körülbelül egy hónapja érkezett arról hír, hogy kínai orvosok annak a  kisbabának az életéért küzdenek, akinek a testén kívül dobog a szíve. A párhónapos csecsemő szívét csak egy vékony hártya fedi és jól látható a gyomra felett. Az őt kezelő orvosok szerint a ritka rendellenesség rendkívül veszélyes, a legkisebb nyomás is végzetes lehet. A sebészek különböző műtéti megoldásokon gondolkodnak, de attól tartanak, hogy a gyermek nem élné túl a beavatkozást. Így arra várnak, hogy a gyermek szervei kissé megerősödjenek, hogy nagyonn eéslye legyen a túlélésre.

Hasonló esetre már korábban is volt példa. Új-Delhiben is megoperáltak korábban egy kisfiút, aki testen kívüli szívvel született. Az operáció nagy kihívást jelentett az orvosoknak, ugyanis a testen belül előbb helyet kellett csinálni a szívnek, félre tolva a tüdőket, és a májat. 2008-ban Indiában is született testen kívüli szívvel és májjal egy újszülött, akit szintén megműtöttek, és jól van.