szerző:
Népszabadság
Tetszett a cikk?

A csaknem 1700 hazai fogászati vállalkozásból mindössze másfél száz, legfeljebb 300 kedvezményezettje lehet annak az egymilliárd forintnak, amit április végén ígért oda Orbán Viktor - írja a Népszabadság.

Egyelőre nem hozott áldást a magánfogorvosokra az az egymilliárd forint, amit a külföldi páciensek becsalogatására ígért a kormány. A csaknem 1700 hazai fogászati vállalkozásból mindössze másfél száz, legfeljebb 300 kedvezményezettje lehet annak az egymilliárd forintnak, amit április végén egy sebtében összehívott szakmai konferencián ígért oda Herceghalmon Orbán Viktor - írja a Népszabadság.

Orbán a konferencián együttműködési nyilatkozatot írt alá az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, és alig hat nap múlva a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából egymilliárd forintot csoportosítottak át a fogturizmus fejlesztésére. Az esemény általános felháborodást váltott ki az ágazatban.

Fogászati robot bemutató

A szakma nehezen érti, hogy miközben a kormány százmilliárdos kivonásra készül az egészségügyben, továbbá retorikájában elutasítja a magántőke jelenlétét az ágazatban, éppen egy magánszolgáltatói szakmai rendezvényt tüntet ki milliárdos "ajándékkal”. A sajtó egy része máshonnan közelített: azt tette szóvá, hogy a konferenciát szervező cég és az együttműködési szerződést aláíró részvénytársaság mögött egyaránt Bátorfi Béla, a miniszterelnök fogorvosa áll - írja a lap.

Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. közleményben tagadta, hogy pénzt kaptak volna a kormánytól. Az összeg egyelőre valóban a turisztikai célelőirányzat számláján "pihen”. A kormányzati kommunikációs iroda szerint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program állami szerepvállalási lehetőségeiről jelenleg csak tárgyalnak az Orvosi Turizmus Iroda képviselőivel.

E cég elnök-vezérigazgatója, Szűcs László szerint céljuk a szektormegtisztítása a "karvaly betegközvetítőktől”. Szerinte a fogászati turizmusnak évente 60–70 milliárdos a bevétele, az összeg harmadát a külföldi betegközvetítők fölözik le, ezt a költséget nem tudják kigazdálkodni a fogorvosi vállalkozások, ezért egy-egy rendelő megnyitása eleve 30 százalék mínusszal kezdődik. A pénzügyi válság is béklyóba köti a vállalkozásokat.

A Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének (e szervezet tömöríti a külföldieket ellátó fogászati magánvállalkozásokat) tavalyi konferenciáján évi 60 ezer páciensre és 40–48 milliárdnyi jövedelemre becsülték az ország fogturisztikai forgalmát. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság viszont évi 200 ezer fogturistáról tud, amikor az egymilliárdos döntés mellett érvel, és erre a számra alapozza, hogy több mint 40 százalékos részesedéssel hazánk piacvezető az európai fogturizmusban.

Hogy valójában mennyi a határon túlról érkező páciensek száma, azt azért sem lehet tudni, mert ebben a szektorban meglehetősen nagy a szürkegazdaság. Mivel az osztrák, az angol, a francia, a német és a svájci betegeknek valamennyit megtérít a fogászati számlából a nemzeti biztosítójuk, így a külföldiek kezelésének zöméről valószínűleg készül számla.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Népszabadság kérdésére nem tudta megmondani, hogy e szektorból mekkora adóbevétel származik – nincs ilyen jellegű nyilvántartásuk. Csak azt lehet tudni, hogy a 2376 fogászati (1621 orvos és 755 fogtechnikus) szakember személyi jövedelemadóként tavaly 2,9 milliárd forintot fizetett be. Ebből tisztán a fogorvosoktól származó bevétel 2,2 milliárd forint. Vagyis egy átlagos magyar fogorvos legfeljebb havi 300–400 ezer forint jövedelem után fizet adót.

További részleteket a Népszabadságban olvashat!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!