A Glasgowi Egyetem tanára, Christoph Scheepers szerint ezt már régóta tudják, de tudományosan eddig még senki sem bizonyította. Most azonban megfigyelték, hogy olvasáskor hogyan aktivizálódnak az agy hangérzékelő területei. „Noha legtöbben néma olvasáskor is hallunk valamilyen belső hangot, mindezt korábban még nem sikerült bizonyítani. Kevés kutatót érdekelt, hogy a két elbeszélési forma – a leírás és a párbeszéd – hogyan jelenik meg a nyelvi megértésben, azt azonban sejtettük, hogy az utóbbit sokkal életszerűbben képzeljük el.”

Scheepers és kutatócsoportja 16 önkéntes agyát vizsgálta funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) segítségével, miközben rövid novellákat olvastattak velük. Úgy tapasztalták, hogy a párbeszédek olvasásakor aktivizálódott a résztvevők hallásért felelős agykérge. „Ez bebizonyította, hogy a közvetlen beszéd olvasásakor spontán módon ’hallják meg’ a szereplő hangját. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a nyelvhez kapcsolódó agyi folyamatok az egyén korábbi tapasztalataira vezethetőek vissza. A közvetlen beszéd olvasásakor ez játszódik le” – tette hozzá Scheepers.

A tudósok már arra is rájöttek, hogy a hallásért felelős agykéreg egy része különösen érzékeny az emberi hangokra, amikor alulról felfelé éri inger – ez történik, amikor a fül észleli a beszédet. Ugyanakkor más kísérletek szerint ez a terület akkor is aktivizálódik, amikor nem érkezik hozzá hang, például szájról olvasáskor.

A kutatás a Cognitive Neuroscience című lapban jelent meg.