A megállíthatatlanul terjedő parlagfű évi mintegy 30 milliárd forint terméskiesést okoz a mezőgazdaságnak és akár 40 milliárdos többletköltséget az egészségügynek: ennyibe kerülhet a táppénz, az egészségügyi ellátás és a gyógyszer – állapította meg még 2009-ben Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Ehhez képest elenyésző az az összeg, amennyit a kormány a védekezésre szán. És bár Fülöp Sándor két évvel ezelőtt arra jutott, hogy az allergiás betegek számának gyors növekedése azt bizonyítja, sérül az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos joga, állásfoglalásának semmi foganatja nem lett. Az ombudsman arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy kezdeményezze a parlagfű elleni küzdelem kiemelt állami feladattá nyilvánítását és kormánybiztos kinevezését.

A parlagfű a legjelentősebb allergén: amikor napi koncentrációja meghaladja a 10 pollenszemet légköbméterenként, az erre nagyon érzékenyek máris könnyeznek és prüszkölnek. Vannak azonban olyan napok is (lásd grafikonunkat), amelyeken a szennyezettség csúcsértéke ennek a 160-szorosa. Az OKI mérése szerint a napi legmagasabb pollenkoncentrációt mutató település kétes értékű dicsőségét az elmúlt években Pécs, Nyíregyháza és Debrecen vívta ki a legtöbbször, 2009-ben pedig a Somogy megyei Mosdós került a csúcsra, ahol tüdő- és szívkórház működik. Arról nincsenek megbízható adatok, hogy hányan szenvednek a parlagfű pollenétől; ezt tág határok között 1,2–2,1 millió főre becsülik. Szerencsére a tünetek enyhítését szolgáló gyógyszerek ára az elmúlt években jelentősen csökkent, egy szénanáthaszezont a korábbi 30 ezer forint helyett már 2-3 ezer forintból át lehet vészelni – mondta el a parlamenti beszélgetésen Nékám Kristóf allergológus. Egy felmérésre hivatkozva hozzátette, hogy az alternatív gyógymódokra költött 160-180 milliárd forint legalább negyede szintén allergiás panaszok kezelésére megy el.

A teljes cikket a HVG e heti számában olvashatja.