Az útkereszteződésekben kopogtatnak be az autók szélvédőjén, hogy pár rúpiát kolduljanak. Koszos rongyaik alól kivillannak ujj nélküli kézcsonkjaik, vannak, akiknek már kezük, vagy lábuk sincs. Némelyeknek az arcát torzítja el a kór. A lepra tönkretette az életüket. Vasárnap volt a lepra világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, amely még most is évente 120 ezer embert betegít meg Indiában, világszerte pedig még kétszer ennyit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok felmérései szerint az elmúlt években csökkent a halálos áldozatok száma. India nemzeti leprafelszámoló programja is a sikeres küzdelemről számolt be, mások azonban óvatosságra intettek. „Még Indiában is az a benyomás a statisztikák alapján, hogy a probléma csökkenő tendenciát mutat” – mondta el Raibir Singh, a német lepra és tuberkulózis szövetség képviselője, amely már több mint 50 éve tevékenykedik az országban. A kimutatásokból azonban az derül ki, hogy néhány régióban még mindig magas a fertőzöttek száma.

Szegények betegsége

A leprát a nyolcvanas évek óta sikeresen kezelik három antibiotikum kombinációjával, amelyeket több hónapon át kell szedni. „Akkoriban abban reménykedtünk, hogy kontrollálni tudjuk a leprát, de sajnos nem így lett, mert még mindig nem tudunk mindent a terjedéséről” – említette meg Burkhard Koemm, a német szövetség vezetője. A kutatásokhoz több pénzre lenne szükségük.

A lepra emberről emberre terjed. A zsúfolt, koszos helyek, mint például India hatalmas nyomornegyedei, remek táptalajul szolgálnak. Az alultápláltság és a szennyezett ivóvíz a gyenge immunrendszerrel együtt szintén nem tesznek jót, ezért hívja sok szakember a leprát a szegény ember betegségének. „Pontosan az életkörülményeik miatt nehéz a betegeket diagnosztizálni és kezelni” – jegyezte meg Singh. Sokuk figyelmét annyira leköti a mindennapi betevőért való küzdelem, hogy észre sem veszik az első jeleket, mint például a bőr elszíneződését. Legtöbbször csak akkor fordulnak segítségért, mikor a végtagjaik érzéketlenné válnak.

Kritikus a korai felismerés

Ilyenkor azonban általában már késő, mert ha az antibiotikumok hatnak is, a központi idegrendszer már helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, az áldozat pedig egész életére torz marad. „Fontos a korai diagnózis, ezért az egyik kiemelt terület az emberek felvilágosítását célzó kampány” – magyarázta Singh.

A kampány is része a német szövetség programjának, amely orvosi kezelésben részesíti a lepra miatt deformált embereket, és igyekszik őket visszaintegrálni a munkaerő-piacra. 2011-ben több mint 30 ezer indiai polgáron segítettek. Singh szerint a testi fogyatékosság megnehezíti a gyógyult betegek visszatérését. Gyakran megbélyegzik és kiközösítik őket, mert sokan még mindig félnek attól, hogy elkaphatják a leprát.