Továbbra is szükség lesz vastag ruhákra, főként amiatt, hogy hajnalban helyenként -20 fok alá hűlhet a levegő. Csak lassú enyhülés várható, és az sem a következő hat napban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint a következő hat napban nem várható enyhülés, marad az olykor mínusz 17 fokos éjszakai hőmérséklet, de a nappalokra is a mínuszok lesznek jellemzőek. Többfelé várható ismét havazás, jelentős mennyiségű csapadék (legalább 5 milliméter) az ország területének 20 százalékán valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az időszak elején és végén -11, -17, közte -8, -13 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte -4, -9, majd -1, -7 fok között várható.

Az Időkép.hu előrejelzése is szombattól vár újabb havazást, majd hétfőn és kedden száraz, de továbbra is fagyos, hideg időre van kilátás. Szerdán pedig ismét havazhat, igaz, ez még bizonytalan. Távolabbi pronózisukban az látható, hogy az éjszakai mínuszok csak február 22-étől szűnhetnek meg. De ezt még megelőzheti egy újabb erőteljes havazás.

További képek a nagy havazásról - kattintson a képre!

MTI/Földi Imre

A Köpönyeg.hu szerint a jövő hét elején átmenetileg derűsebb, majd ismét felhősebb idő jöhet – havazással, hószállingózással. A folytatás pedig lassú, fokozatos enyhülést ígér. Azaz mínusz 20 fok helyett előbb csak -10 lesz, majd a tizenöt napos előrejelzésük szerint 23-ától várhatók fagymentes éjszakák. A portál szerint jövő héten jó eséllyel befagyhat a Duna is, ugyanis már most 70 százalékos a jégborítottság, és mivel marad a hideg idő, könnyen lehet, hogy teljesen beáll a jég. És persze azt se feledjük, hogy a legtöbb hazai sípálya vastag, friss hótakaróval várja a sportolókat.

Mennyire gyakori a rendkívüli hideg?

Az OMSZ munkatársai az utóbbi harminc év mérései alapján kiszámolták, hogy az ország egyes területein mekkora eséllyel alakulhat ki rendkívüli hideg – ez mínusz 25 foknál alacsonyabb napi minimumhőmérsékletet jelent. A gyakoriság nem éri el az egy napot, ami azt jelenti, hogy az országnak egyetlen pontjára sem jellemző, hogy minden évben mérnének ilyen hideget. A leghidegebb helyeken is legfeljebb hat-nyolc évente fordul elő ennyire alacsony hőmérséklet.

Az is kiderült, hogy az extrém hideg, ami az ország különböző részein évszázadonként csak egyszer várható, többnyire -26, -28 fok, de egy-egy völgyben és főként keleten akár -30-nál is hidegebbet jelent. Idén február 6-án éjjel Kakucs állomáson -25,9 fokot regisztráltunk, ami a térképek tanúsága szerint már rendkívül ritka értéknek számít.

Testünk megküzd a hideggel

Szervezetünk jobban tolerálja a hidegebb időt, mint a nagy meleget. Míg a hypothermiás állapot – a hideg miatt bekövetkező működészavar – csak mintegy 8 fokos testhőmérséklet-csökkenésnél következik be, addig a hyperthermiához elég 4 fokos emelkedés. Szervezetünk elsősorban a létfontosságú szervek működőképességének fenntartására törekszik, így számolnunk kell azzal, hogy nagy hidegben fokozatosan „feladja” a „nehezen védhető” testrészeket. Ez a legfőbb oka a hideg miatti fagyásos sérüléseknek, amelyek elsősorban a végtagokon, illetve a fülcimpákon jelentkeznek.

Fotógalériánk a hóhelyzetről - kattintson a képre!

AP

Ha tartósan alacsony a hőmérséklet, az erek összehúzódnak, így a bőr vérellátása és ezzel együtt a hőmérséklete is csökken – cél, hogy a hőleadás minél kisebb legyen. A vázizmok rostjai megfeszülnek, a szőrzet megemelkedik (libabőr), így a testünket körülvevő szigetelőréteg vastagsága növekszik. Kialakulhat a vázizmok reflexes kényszermozgása, azaz a didergés, reszketés. Az ilyenkor akaratlanul is görnyedtebbé váló testtartásunkkal is a hőleadási felületet csökkentjük.