Mit jelent az őrület Breivik esetében?

Mit jelent az őrület Breivik esetében?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Medipress

A tavaly júliusi, 77 emberéletet követelő fegyveres támadás elkövetője, a norvég Anders Behring Breivik azt állította a bíróság előtt, hogy tettének politikai oka volt, önvédelemből lépett fel egy multikulturális összeesküvés ellen. Valószínűleg azonban nem ez a szélsőséges motiváció, sokkal inkább az fogja meghatározni a sorsát, hogy a bírák beszámíthatónak ítélik-e.

Norvégiában a vádlottakat csak akkor tekintik nem beszámíthatónak, ha be tudják bizonyítani, hogy pszichózis állapotában voltak, és a bűncselekmény elkövetése alatt nem voltak urai saját tetteiknek. Az egyik törvényszéki vizsgálat szerint Breivik nem beszámítható, a pszichiáterek szakvéleménye szerint téveszmék és paranoid skizofrénia vezérelték. Egy második vizsgálat azonban beszámíthatónak ítélte.

A beszámíthatatlanság hosszú múltra tekint vissza a jog történetében. Az elmeháborodottakat már az ókori Rómában sem tartották jogilag felelősségre vonhatónak, az angol törvénykezésben pedig már az 1200-as évektől lehetőség volt az „őrültség” figyelembe vételére a jogi védelemben. Egy 1843-ban történt merényletkísérlet óta a brit törvénykezésben bevezették a M'Naghten-szabályt, mely alapján eldöntik, hogy az elkövető a bűncselekmény pillanatában tisztában volt-e cselekedete helytelenségével, vagyis beszámíthatónak minősül-e.

©

A jogi beszámíthatatlanság nem azonos az orvosi értelemben vett elmebetegséggel. Pszichológus és pszichiáter szakértők ugyan tanúsíthatják, hogy egy vádlott épelméjű, vagy elmebeteg, de a bíróság dönti el, hogy az elkövető elmeállapota felmenti-e a bűncselekmény felelőssége alól.

A jogi beszámíthatatlanság különösen ellentmondásos egy olyan súlyos ügyben, mint Breiviké. Az Egyesült Államokban például viszonylag ritkán alkalmazzák, mindössze a vádlottak körülbelül 1 százaléka él az eszközzel, és a bíróság az esetek négyötödében elutasítja a beszámíthatatlansági kérelmet. Súlyos elmezavar esetén a bíróság úgy ítél, hogy a vádlott nem állhat bíróság elé, és pszichiátriai kezelésre kötelezi. Ez történt Jared Loughner esetében is, aki 2011-ben az Arizona állambeli Tucsonban hat embert meggyilkolt, Gabrielle Giffords képviselőt pedig megsebesítette fegyveres támadása során. Loughner jelenleg is pszichiátriai kezelés alatt áll a missouri szövetségi börtönkórházban.

Az olyan tömeggyilkosok esetében, mint Breivik, a börtön és a pszichiátria egyaránt hosszú bezártságot tartogat. Ha Breiviket beszámíthatónak ítélik, a maximális 21 év börtönbüntetésre ítélik, de ez az ítélet meghosszabbítható, amennyiben úgy ítélik, hogy még mindig veszélyt jelent a társadalomra. Beszámíthatatlanság esetén kötelező pszichiátriai kezelésre ítélik, ahonnan addig nem szabadul, amíg betegnek nyilvánítják.

Maga Breivik egyébként beszámíthatónak vallja magát, és saját bevallása szerint a legnagyobb szégyenként élné meg, ha beszámíthatatlannak nyilvánítanák.