A Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői mérges kígyók és gyíkok genomját elemezték és hasonlították össze, hogy megállapítsák, miként fejlődött ki az állatok mérge.

Úgy találták, hogy ez egy "nem várt módon dinamikus" folyamat volt, amelyben az evolúció során a méregben kialakult vegyületeket a későbbi alkalmazkodás során az állat egyes testrészei más célokra használták fel. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az "újrahasznosított" toxinok biztonságos és hatékony gyógyszerek lehetnek.

"Eredményeink azt bizonyítják, hogy a mérgek evolúciója valóban igen összetett folyamat" - idézte Nicholas Casewell kutatásvezetőt, a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának munkatársát a BBC hírszolgálata.

A kígyóméreg természetben továbbfejlesztett vegyületeit a későbbiekben a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer gyógyszereiként használhatják majd a szakemberek szerint.