A Korreszpondent című ukrán hetilapnak nyilatkozó szakemberek elmondták, hogy Ukrajna egész területén a csapvíz csak mosogatásra és felmosásra alkalmas. Megnyugtatásul hozzáfűzik, hogy egyetlen pohár csapvíz elfogyasztásától még senki nem lesz beteg, de ha valaki éveken át issza, biztosan károsodik tőle az egészsége.

A lap emlékeztetett arra, hogy míg az Európai Unióban a csapvízben 70 káros anyag tartalmát mérik, az Egyesült Államokban pedig 102-ét, addig Ukrajnában mindössze 30-ét. Az országban lévő laboratóriumokban ugyanis nincsenek meg a megfelelő berendezések az európai normák szerinti 70 káros anyag tartalmának kimutatására. Ugyanakkor a vizsgált 30, egészségre káros anyag tekintetében sem nevezhető az ukrán csapvíz ihatónak. 

A Waternet ukrán környezetvédő szervezet idei mérései szerint az ukrán fővárosban, Kijevben a csapvíz mangántartalma 70 százalékkal, az alumínium 52 százalékkal, a klór 42 százalékkal, a vas pedig 8 százalékkal haladja meg a megengedett mértéket. Vidéken, főként a kelet- és dél-ukrajnai ipari területeken a mutatók ennél még rosszabbak.

Vladiszlav Goncsaruk, a víz kémiai összetételét vizsgáló intézet igazgatója szerint a csapvíz rossz minőségének a fő oka a még a szovjet időkben készült csővezetékek elavult állapota, az elavult víztisztítási technológiák és a fő folyók - a fővárosnál a Dnyeper és a Deszna - ipari szennyezése.

Hozzájárul még a csapvíz szennyezettségéhez az is, hogy az ipari vállalatoknak jobban megéri kifizetni a büntetést a tisztítatlan ipari víz folyókba engedéséért, mint drága pénzért betartaniuk a környezetvédelmi normákat. Az ukrajnai környezetvédők azért küzdenek, hogy szigorítsák a büntetéseket, és követelik, hogy zárassa be az állam a folyóvizeket szennyező cégeket, mert szerintük az Ukrajnában élőknek is joguk van az iható csapvízhez.