Hont András
Hont András

Több mint egy év szünet után újból megnyitott a Klauzál téri vásárcsarnok. A kétmilliárdból felújított épületet mérsékelten izgalmas műsorral, viszont nagy vásárlói érdeklődés mellett adták át. A megnyitó alkalmából nemcsak az épületben, de a múltban is elkalandoztunk.

„Két nagy táborra szakad a tér: az északkeleti része keresztyén, a délnyugati része zsidó. Amott véges-végig, hosszában kettéhasított kövér disznótetemek. Emitt, főleg tél idején, sakterolt hízó ludak hekatombái" – nehezen szabadulok ettől a leírástól, idéztem már máskor is. A szöveg a pesti sajtó legendás alakjától, Ágai Adolftól való, és természetes élőhelyemet, a Klauzál teret írja le.

Amely akkor még nem is volt Klauzál tér, hanem István tér, de az is csak 1874-től, mert előtte Stefan Platznak hívták. Abban az évben egy jelentős tűzvész pusztított, amely elhamvasztotta a téren álló színházépületet, ennek helyén nyílt meg a későbbi vásárcsarnok. Igazából még korábban tér sem volt itt, hogy lett, az egy másik természeti katasztrófának volt köszönhető, csak éppen nem a tűznek, hanem a víznek. Az 1838-as árvizet követően döntöttek Pest város irányítói, hogy kisajátítanak egy háztömbvéget, és annak lebontásával teszik szellősebbé az akkor még külvárosnak számító, zsúfolt területet.

©

Mindez a már említett csarnokról jutott eszembe, amelynek felújítást követő megnyitására ma került sor. Mégpedig ünnepélyes keretek között, hogy az már lenni szokott. A főbejárattal szemben színpad, azon potentátok, mellettük vonósnégyes. A hallgatóság kisebb részét teszik ki a spontán érdeklődők, a többséget a különféle pártok sleppjei alkotják. Vannak, akiket tíz éve nem láttam, és ekkor eszmélek rá, mennyire nyugodt tíz évem volt.

Közben Vattamány Zsolt polgármester is belekezd dicséretesen rövid megnyitó beszédébe. A városvezető ad történelmi áttekintést, szól a polgári fejlődésről, amely mindig akkor következik be, „amikor egymás felé fordulunk”, meg hogy a piac sokaknak szertartás, és hogy központi jellegük van. Gondolom, ez az egymás felé fordulás, meg a polgári fejlődés miatt fontos, bár én a vásárlást sem becsülném le, végtére is ez hívta életre a vásárcsarnok intézményét.

A XIX. század végén több mint negyven piacon, több ezer árus kínálta portékáját – elég rettenetes higiéniai viszonyok közt. Már az 1860-as években felmerült, hogy a Hermina és az István téren létesítsenek „zsibárucsarnokot”, és vessenek véget a „kofaüzlet dísztelenségének”. Végül 1889-ben született döntés, miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megállapította: „a főváros megnövekedése és a mesés fejlődése folytán a modern közszükségleteknek egész sorozata állott elő. Ilyen érett közszükségletté vált immár az élelmezési vásárcsarnokok intézményének meghonosítása” Az irat még azt is hozzáteszi, hogy ezen üzletkomplexumok „ne a terekre, hanem a házsorba építtessenek.”

Végül 1897-ben öt vásárcsarnok nyitott meg, ebből a 3. számú volt a Fővárosi Mérnöki Hivatal munkatársai, Kommer József és Klunzinger Pál tervezte István téri csarnok. Az építés módja emlékeztet arra a szokásra, amely a zsinagógákat lakóházakon belül helyezte el. És ha már itt tartunk, és ha már volt szó arról, hogy mi minden nem volt a Klauzál tér, úgy azt is mondjuk el, hogy mi nem a Klauzál téri vásárcsarnok. Leginkább nem Klauzál téri. Hivatalosan ugyanis az Akácfa utca 42/48. szám alatt telekkönyvezték az épületet, a főbejárat a Klauzál tér 11-es lakóházhoz tartozik. A társasházzal kellett most is megállapodni, hogy ma délelőtt bámészkodó és vásárló közönség áthaladva a ház – felújított – udvarán, végig egy vörös szőnyegen, narancsszín lufikapu alatt (valódi nagykoalíciós megnyitó!) birtokba vehesse kedvelt bevásárlóhelyét.

Egykor sín vezetett be az árustérbe, ahol – értelemszerűen – standok voltak, ám nem csupán a földszinten, de még a pincében is. Most ott a rakodó autók parkolnak majd, viszont a vásárlók számára megnyitották az emeletet is. Itt, a galérián tartották meg az eseményt kísérő sajtótájékoztatót.

Az önkormányzat illetékesei, a tervező, a kivitelező, a csarnokban lévő áruház tulajdonosa és üzemeltetője elmondták, amit ilyenkor kell. (A sajtótájékoztatón részt vett még az ügyhöz semmilyen módon nem kötődő államtitkár is, aki nem más, mint régi ismerősünk, egykori Fidesz-szóvivő, Baja városának leghíresebb cukrásza, Zsigó Róbert. Ő most éppen az „élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár” Megnyugtató, hogy van ilyen.) Elhangzott, hogy a beruházás hozzávetőlegesen bruttó kétmilliárd forintba került, amelynek harmadát, 720 milliót fizette ki a SPAR. Ezért cserébe 1500 négyzetméter tulajdonhoz jutott a körülbelül 3500 négyzetméter összterületű helyből.

Igen nagy szerencséje a SPAR-nak, hogy valamikor a kilencvenes évek közepén határozott idejű bérleti jogot szerzett, és ez igen nagy szerencséje a környéken élőknek is, így elkerülték azt, hogy jó eséllyel akár például CBA vagy Coop nyíljon a patinás csarnokban. A cég vezetői egyébként nem panaszkodtak, noha nem olyan régen történt, hogy Lázár főminiszter szájára vette nevüket. Annyit fűztek hozzá, hogy a kormánnyal a viszony változatlan, amelyhez nem kell vájtfülűnek lenni, hogy kihalljuk belőle: változatlanul rossz.

Nem úgy maga az épület. A csarnok kellemes látványt nyújt: tágas és világos. A renoválás sallangmentes lett, az eredeti tartószerkezet határozza meg a képet – és ez rendjén is van, mivel éppen ez a technológiai teremtette meg a lehetőséget a csarnoképítésre. A korábbi piacok, bazárok Európában és másutt ugyan kielégítették a kereskedelmi funkciókat, de a XIX. század végének rohamosan fejlődő városait már nem tudták volna kiszolgálni. Ehhez nagy fesztávolságú terekre volt szükség, és olyan anyagokra, amelyeket nagy üvegfelületekkel lehetett kombinálni. A vas és vasbeton elterjedése eredményezte a kor jellegzetes épületeit, a pályaudvarokat, gyártócsarnokokat és a vásárcsarnokot is. Budapestre hamar megérkezett az új technika (Nyugati-pályaudvar!), amely azután a mi vásárcsarnokunk megépítését is lehetővé tette.

©

Az épületet azonban mégiscsak az emberek teszik izgalmassá, és az első néhány óra alapján az látszik, hogy emberek lesznek is. Már ami a vásárlókat illeti. Szemlátomást nekik hiányzott a hely, szinte azonnal visszataláltak. Ugyanez nem teljesen igaz az árusokra, a bolthelyek egy része még üres, és az őstermelők sem tapossák egymás sarkát. Pedig, pedig.

A végére akad még egy jó hír, ami duplán jó, mert egyben rossz a KDNP tervének: a csarnok vasárnap is nyitva lesz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A franciák azt kérik: nevezzünk meg egy magyar emlékhelyet, aminek kiemelt védelemre van szüksége

A franciák azt kérik: nevezzünk meg egy magyar emlékhelyet, aminek kiemelt védelemre van szüksége

Felnyomta az erzsébetvárosi kerületi lapot a Kétfarkú, és igaza lett

Felnyomta az erzsébetvárosi kerületi lapot a Kétfarkú, és igaza lett

Androidos telefonja van? Nagy változásra számíthat már bekapcsoláskor

Androidos telefonja van? Nagy változásra számíthat már bekapcsoláskor

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Clinton: Trumpot perbe fogták volna, ha nem elnök

Clinton: Trumpot perbe fogták volna, ha nem elnök

Akár kupak is készülhet a használt pelenkákból

Akár kupak is készülhet a használt pelenkákból