Magyarok százezrei meredtek kedd reggel a tányérjukon heverő felvágottra úgy, mintha Hasfelmetsző Jack feküdne előttük. A WHO hétfői híre rosszabb hellyé tette a világot: az egészségügyi világszervezet tegnap publikált kutatása szerint a húskészítmények túlzott fogyasztása megnöveli bizonyos ráktípusok kialakulásának veszélyét. És nem egyértelműen kimutatható, de hasonló kapocs feltételezhető a vörös húsok fogyasztása és a rák kialakulásának megnövekedett kockázata között is.

A WHO rákkutató szervezete szerint rendszeresen, napi ötven gramm feldolgozott hús fogyasztása tizennyolc százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. A vörös húsok esetében pedig a valószínűsített, de nem bizonyított kockázat napi száz grammonként tizenhét százaléknyi növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy napi egy hot dog vagy három szelet sült szalonna már növeli a kitettséget.

Mennyi az annyi?

A kolbászhungarikumok, a negyvenkilenc százalékos hústartalmú baromfipárizsi és az olcsó zalai felvágott országában mindez azonnal kiverte a biztosítékot, a sertés terméktanácstól a magyar költőkig mindenki tiltakozik és fel van háborodva. Sőt, a legeredetibb összeesküvés-gyártó szélsőjobbosok szerint az ENSZ-et finanszírozó muzulmánok állnak az egész jelentés mögött.

A jelentés nyilvánosságra kerülése óta cikkek sora jelent meg, hogy miképp kell értelmezni a megnövekedett rizikót. Azért ezekből kiderült, attól, hogy a cigarettát és a húskészítményeket is ugyanúgy rákkeltőnek tekinti a tanulmány, még szó sincs arról, hogy három szelet szalonna ugyanannyival növeli a rák kialakulásának esélyét, mint három szál cigaretta.

Kritikák az onkológustól Szendi Gáborig

Míg a dohányzás rákkeltő hatását már a második világháború előtt bebizonyították, amit azóta számtalan klinikai vizsgálat igazolt, Torday László klinikai onkológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a WHO tanulmánya nem prospektív randomizált klinikai vizsgálatok alapján készült. „Amíg ezek meg nem történnek, addig senki sem tudhatja biztosan, hogy a feldolgozott hústermékek és a vörös húsok és a rák kialakulása közti ok-okozati kapcsolat milyen erős. Ráadásul érdemes lesz megvárni a szakma véleményét, reakcióit.”

AFP / Eliot Blondet

Az orvos szerint a WHO megállapításait azért is érdemes komoly kritikával kezelni, mert nem tesz különbséget a vörös hús állatfajok szerinti eredete és azok származási helye közt. Az sem mindegy, hogy az adott hústerméket mivel vagy adott esetben mi helyett fogyasztják egyesek. Szendi Gábor paleolit szakértő, aki a húsfogyasztást a paleo étrend természetes részének tekinti, szintén úgy látja, hogy a rák témakörét nem lehet csupán a rákkeltő anyagok, azaz a karcinogének felől megközelíteni: azt is számításba kell venni, hogy milyen állapotban van az a szervezet, amibe a méreganyagokat bevisszük. Azt állítani, hogy a vörös hús és a feldolgozott hústermékek rákkeltőek, mindez csupán a közvélemény összezavarására és megtévesztésére alkalmas, gondolja Szendi.

Szendi szavaira rímel a dietetikusok vélekedése is: a WHO kutatása fontos, de valójában kiragad egy tényezőt, ami sosem jó, hívja fel a figyelmet Erdélyi Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára. A rák kialakulásának 70-90 százaléka környezeti tényezőkre vezethető vissza, a többi genetikai hajlam. A környezeti tényezők is számosak: a dohányzás, a légszennyezettség, a mozgásszegény életmód, a fokozott alkoholfogyasztás, sőt a fokozott UV-sugárzás is egy a faktorok közül – és ugyanígy benne van a táplálkozás is. Kérdés, a WHO kutatásában részt vevők hogyan álltak ezekkel az egyéb környezeti faktorokkal. Ez viszont a tanulmányból nem derült ki, jegyzi meg Erdélyi Sipos Alíz.

A lapaj húsok országa vagyunk

Az étkezés kulcsa a mértékletesség és a változatosság. Sajnos ma Magyarországon a jó étkezés és a sok étel gyakran szinonimák – pakoljuk meg azt a tányért, hadd lógjon le a tányér széléről a rántott hús.

A túlzott mennyiségben fogyasztott felvágottak, húskészítmények leginkább a bennük található nitrites pácsók, füstaromák miatt lesznek rákkeltőek, folytatja Erdélyi Sipos Alíz. A húskészítményeknél alkalmazott adalékanyagok mennyisége elvileg persze nem érheti el az egészségkárosító szintet, de itt jön a mindennapi párizsink gondja: a mértéktelen fogyasztással magunkat „mérgezzük túl” a fenti anyagokkal.

Legyen tehát egy adag hús 10-12 deka, ne a félkilós steak (vagy kolbász) váljon napi rutinná.

Azonban semmiképp se száműzzük teljesen a húst az étrendünkből, mert fontos és szükséges tápanyagforrás: teljes értékű fehérjét tartalmaz, a vas jobban szívódik fel, mint a növényi származásúakból. A vérképzéshez, növekedéshez, idegi működéshez szükséges B12 vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ezen belül 70 százalékban húsokkal jut a szervezetbe. Emellett ne üljünk fel a tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsírok stb.) kiemelő és túlzásba vivő monodiétáknak és az azokat kárhoztató elveknek sem. Szénhidrátra, fehérjére, zsírokra egyaránt szüksége van a szervezetnek – állítja a dietetikus.

Mediterrán diéta

Ha minden nap mást reggelizünk (körözött, felvágott, lekvár, zöldségkrém, müzli stb.), változatosan eszünk, könnyebben elkerülhetjük, hogy a mindennapos, nagyobb mennyiségű húsfogyasztással megnöveljük a rák kialakulásának kockázatát. De a hús se legyen egyféle, tanácsolja Erdélyi Sipos, jobb minél változatosabban enni halat, fehér és vörös húsokat is. A zöldségeknek, gyümölcsöknek daganatmegelőző hatásuk van a bennük található, szabad gyököket hatástalanító antioxidánsoknak, valamint a rostoknak köszönhetően. A változatosságot és mértékletességet szem előtt tartva tehát elkerülhetjük, hogy a tányérunkon heverő sonkaszeletben közveszélyes merénylőt lássunk.

hvg.hu

Torday László klinikai onkológus a mediterrán diétára esküszik. „A mindennapi menüt lehetőleg például sok halból, baromfiból, rengeteg salátából, zöldségből, mozzarella sajtból és durum tésztából készült ételekből állítsuk össze. Az olívaolajjal se spóroljunk, és ha már alkohol, akkor vörösbor, de semmiképp se vigyük túlzásba!” Torday László azt is hozzátette, hogy az étrend mellett próbáljunk naponta legalább harminc-negyven percet mozogni, amit tömbösítve is beilleszthetünk az időbeosztásunkba: az is jó, ha hetente háromszor-négyszer edzünk intenzíven, a lényeg, hogy a heti 210-280 perc mozgás meglegyen. „Ne a rákkeltő anyagokról szóló hírektől rettegjünk, hanem próbáljunk az életmódunkon változtatni. Ha az említett étrendet betartjuk, és eleget sportolunk, drámaian lecsökkenthetjük a rák kialakulásának és a rákos megbetegedésbe való visszaesés kockázatát. Egy ilyen típusú életmódváltás hatásosabb lehet, mint egy kemoterápia” – véli az onkológus.

Rákban sajnos nagyhatalom vagyunk

Magyarország messze nem az a hely, ahol a rákos megbetegedéseket félvállról lehetne kezelni. Évek óta éllovasok vagyunk a rákos halálozásokat tekintve, évi 30-33 ezer áldozattal az EU-ban százezer főre lebontva elvisszük a kétes értékű pálmát, hiszen 20 százalékkal verjük az átlagot. Ráadásul a halálokok között második a WHO-s jelentésben is a vastagbélrák 17 százalékkal, csak a tüdőrák előzi meg épphogy (18 százalék), harmadik pedig a mellrák. A nemek tekintetében a rákban is „férfiuralom” figyelhető meg: a magyar férfiak 22 százaléka hal meg 75 éves kora előtt rákban, míg a nőknek csak 12 százaléka. A vastagbélrák kialakulásában kiemelt kockázati tényező a mozgáshiány és a rostszegény ételek.

Tetszett a cikk? Kövesse a HVG.hu Élet + Stílus rovatát a Facebookon is!