Két füstölgő gyárkéménnyel nőttem fel, anyám onkológus, mégis két dobozzal szív naponta, ahogy apám is. Gyerekként gyűlöltem, hogy füstben élünk, tizenkét éves koromban mégis kipróbáltam a cigit, nem is tudom, miért, leginkább a kíváncsiság miatt. Szinte már az első pár szál után függő lettem: cigi nélkül szorongtam, képtelen voltam rendesen aludni, koncentrálni – meséli a húszas évei végén járó Réka.

Onnantól kezdve naponta egy doboz cigit is elszívtam. Bőven volt zsebpénzem, mert a szüleim leginkább a pénzükkel szerettek. Tizenhét éves koromra odáig jutottam, hogy mélyvénás trombózist diagnosztizáltak nálam. Sokáig azzal áltattam magam, hogy biztos nem a cigitől volt, a hajlam, a genetika, a rossz szerencse, mindenki ezzel vígasztalt, de a lelkem mélyén tudom, hogy a betegséget leginkább a függőségemnek és saját magamnak köszönhettem. A műtét után kínkeservesen, de leszoktam.

Flickr / Creative Commons / Mandee Carter

A tavaly érettségizett Évi szintén tizenkettő volt, amikor rászokott a dohányzásra. Amikor kamaszodni kezdtem, és egyre szembetűnőbben jelentkeztek a testemen a nővé válás jelei, amelyek pluszkilókkal jártak együtt, napról napra kétségbeesettebben néztem a tükörbe. Az akkori legjobb barátnőm azzal vigasztalt, hogy a cigi segíteni fog, mert csökkenti az éhséget.

A dohányzás valóban órákra elvette az étvágyamat, azonban a rendszeres dohányzástól egyre nehezebben kaptam levegőt, egyre kevésbé bírtam az iramot a testnevelés órákon. A cigitől a súlyom sem változott, ellenben egyre gyakrabban szédültem, remegett a kezem, fájt a gyomrom. A középiskola tizedik osztályát végül kénytelen voltam megismételni, mert szeptembertől áprilisig kéthetente hiányoztam, majdnem kicsaptak, mert azt gondolták, csak szimulálok.

Pedig hol influenzás voltam, hol tüdőgyulladásom volt, amiből középfülgyulladásom lett, és így tovább. Gyakorlatilag folyamatosan beteg voltam. Végső elkeseredésünkben, a szüleimmel már a harmadik fül-orr-gégész specialistánál jártunk, aki ugyan felírta a szokásos antibiotikumokat, és újabb kivizsgálásokra is adott beutalót, egy adott ponton kiküldte a szüleimet a vizsgálóból, és elmondta: látja, hogy sokat dohányzom, úgyhogy sürgősen szokjak le, mert ha így folytatom, az állapotom egyre rosszabb lesz. Már annyira ki voltam készülve, hogy nem is fájt annyira letenni a cigit. Azóta két év telt el, és mára szerencsére teljesen egészséges vagyok.

Kilencedik évfolyamon már minden ötödik diák rendszeres dohányos

Réka és Évi története szerencsére nem általános, a dohányzásnak nem mindig jelentkeznek ilyen súlyos következményei rögtön fiatalkorban. (Később viszont egyértelműen kimutatható az egészségügyi statisztikákban a különböző megbetegedések és a cigaretta közötti erős összefüggés.) Ami pedig a kamaszkori rászokást illeti, egyre aggasztóbb híreket hallani.

„A magyar általános iskolások és középiskolások egyre többet tudnak a dohányzás káros hatásairól és következményeiről, de még mindig nem eleget. Közülük sajnos pont azok rendelkeznek a legalacsonyabb szintű ismeretekkel, akik rászoknak a dohányzásra. A leszokás lehetőségeiről különösen keveset tudnak a tinik, pedig általában érdekelné őket, miként szokhatnának le a cigarettáról a dohányzó emberek” – mondja Pénzes Melinda a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének tanársegédje.

A doktornő munkatársaival egy nagy nemzetközi kutatás keretében, hat hazai nagyvárosban végzett követéses vizsgálatot az elmúlt években serdülők körében. Kiderült, hogy a kutatás kezdetekor a hatodikos diákok, vagyis a tizenkét évesek 4,5 százaléka dohányzott rendszeresen, két évvel később viszont már 13 százalékuk. Eközben a kilencedik évfolyamon már 20, tizenegyedik évfolyamon pedig 37 százalékra nőtt a dohányzók aránya.

Flickr / Creative Commons / Julie Lebigre

Miért lehet ilyen magas a dohányzó kamaszok aránya Magyarországon? A Népegészségtani Intézet kutatói szerint a probléma mögött számtalan ok húzódhat, amelyek közül – mint mindig – a megelőzés hiányosságait érdemes kiemelni. A dohányzással kapcsolatos prevenciós foglalkozásokra általában alig jut idő a tanév során: hetedik, nyolcadik osztályban évente általában mindössze néhány tanórát szánnak rá az oktatási intézmények, előtte pedig még ennél is esetlegesebb, hogy szóba kerül-e a cigaretta-téma az iskolában.

A vizsgálatban részt vevő oktatási intézmények a dohányzás prevenció legjelentősebb korlátait az idő mellett a pénz és az oktatási segédletek hiányában látják, illetve, hogy a pedagógusok gyakran nem érzik magukat kellően felkészültnek ilyen jellegű foglalkozás vezetésére. Pénzes Melinda szerint, ha sor is kerül a dohányzás prevenciós foglalkozásokra az iskolában, ezek többnyire akkor sem hatékonyak.

„Népegészségügyi jelentősége miatt a dohányzás prevenciós foglalkozások mellett a dohányzás témakör egy-egy részletét számos tantárgyba is be lehetne építeni. Így kellő rendszerességgel és többféle „megvilágításban” találkozhatnának a diákok a dohányzás problémájával. Ugyanakkor a fiúk és a lányok számára a dohányzás más és más káros hatásait lenne érdemes hangsúlyozni, valamint figyelembe kellene venni azt is, hogy a tinédzser fiúk és lányok motivációja eltérő lehet a dohányzásra. Arról nem is beszélve, hogy külön foglalkozás kellene azoknak a diákoknak, akik már rászoktak a cigire” – mondja Pénzes Melinda.

A hatékony megelőzést az is gátolja, hogy az iskolák többnyire elkésnek a figyelmeztetéssel. Ahogy az előbbi eredményekből is látszik, már húszból egy gyerek rég dohányzik, amikor az iskolában először hall arról, hogy a cigaretta milyen káros hatással lehet a szervezetére. A doktornő szerint az időben történő tájékoztatás ezért is létfontosságú lenne, mert a kipróbálás szempontjából a tizenkét és a tizennégy év kor közti időszak a legkritikusabb.

Ráadásul a kamaszok idegrendszere sokkal érzékenyebben reagál az addiktív szerekre, ezért „már pár próbálkozás után, néhány elszívott cigarettával is nikotinfüggővé válhatnak. Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján azt is tudjuk, minél korábban szokik rá valaki a dohányzásra, annál nehezebben fog majd leszokni. Arról nem is beszélve, hogy a dohányzásnak egyfajta 'kapuhatása' is van: a dohányzó kamasz nagyobb eséllyel fog inni és drogozni, mint nem dohányzó társai.”

Flickr / Creative Commons / Nena B.

Hatásos a dohányboltok szigora

Mégis hogyan oldható fel a friss kutatási eredményekből kiolvasható látszólagos ellentmondás, miszerint az iskolai prevenció kevéssé hatékony a dohányzás megelőzésében, a kamaszok viszont egyre felvilágosultabbak a dohányzás egészségkárosító hatásaival kapcsolatban? Pénzes Melinda elmondta, hogy bár a dohányzás megelőző foglalkozások is bővítik a diákok ismereteit a cigarettázás káros következményeiről, leginkább mégis egymástól, közvetlen környezetükből vagy a médiából szerzik információikat e témában is, ami annak fényében nem meglepő, hogy a rászokásban még mindig a szűk környezet, a közvetlen családi, baráti, kortárs minta vagy a példaképek a legmeghatározóbb befolyásoló tényezők.

A kipróbálást és a rászokást bizonyos mentális problémák, személyiségjellemzők, emellett a rosszabb tanulmányi eredmény és a sorozatos iskolai kudarcok is segíthetik. Ugyanakkor a dohánytermékek hozzáférhetősége és ára is hatással van a fiatalok dohányzására; minél magasabb a dohánytermékek ára és nehezebben hozzáférhetők, annál kevésbé próbálják ki és használják rendszeresen a fiatalok. Bár a cigaretta dohányboltokban vásárlása mérséklődött a tinik körében az új szabályozásnak köszönhetően, ám – nem meglepő módon – megtalálják a módját, hogyan szerezzék be a dohánytermékeket. Gyakran mást kérnek meg, hogy vegyék meg helyettük a cigarettát, vagy csempészárut vesznek.

A cigaretta étvágy- és testsúlycsökkentő hatással is bír, ezzel leginkább a lányok vannak tisztában, és akár ilyen indíttatásból is kipróbálhatják, használhatják a cigarettát. „A cigarettázásnak valóban lehet testsúlyszabályozó hatása, de nem a kamaszok esetében” – mondja Pénzes Melinda. A kutató úgy véli, a dohányzó kamasz, aki a dohányzással szeretné a súlyát kordában tartani, nem fog sikerrel járni, vagy akár pont az ellenkezőjét fogja elérni.

„A dohányzástól csökken a tüdő teljesítménye, előfordulhat, hogy a tüdő fejlődése idő előtt fejeződik be, ha már tinédzserként rendszeresen dohányzik valaki. Ugyanakkor romlik az izmok teljesítőképessége is. Mindezektől a dohányzó kamasz nem tud kellően mozogni, nem fogja olyan jól bírni a testnevelés órákat, az edzéseket, a sportban nem lesz sikerélménye, ami könnyen egészségtelen, mozgásszegény életmódhoz, és végső soron elhízáshoz vezethet, ami még annál is több egészségügyi problémát eredményez” – figyelmeztet a szakember.

Flickr / Creative Commons / Valentin Ottone

A dohányzó tizenéveseket nagyobb eséllyel támadják meg a fertőző légúti betegségek is: a nátha, az influenza, és ezek szövődményeként a tüdőgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás és a középfülgyulladás. Azt már nem is említve, hogy a dohányzás az asztmát is előhozhatja az arra hajlamosaknál. Aki pedig ősztől tavaszig betegen fekszik az ágyban, nem fog sportolni.

Mindemellett a diákok valószínűleg sajnos arról sem hallanak, hogy aki korán kezdi, és később sem teszi le a cigit, akár már húszas éveinek végén, harmincas éveinek elején az idősebb korosztály tipikus tüneteit produkálhatja: érelmeszesedés, koszorúér problémák, trombózis, krónikus hörghurut. Arról nem is beszélve, mire a gyermekvállalásra kerülne a sor, a férfiak akár impotenciával is küszködhetnek, a nőknek pedig felborulhat a hormonháztartásuk és a menstruációs ciklusuk, és ha teherbe is esnek, megnő az esélyük a spontán vetélésre.

Az említett betegségeken túl a dohányzás és a daganatos betegségek összefüggései mellett sem mehetünk el szó nélkül, mert a tüdőrákos esetek jelentős része még ma is a dohányzás következtében alakul ki. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2015-ös kiadványa szerint, míg 1970-ben 3076 beteget tartottak nyilván, 2014-ben már 21 ezret. Igaz, az összes beteg számának növekedését a kemoterápia fejlődése is erősen befolyásolja, azaz tovább élnek a betegek. Szomorú tény viszont, hogy évente 8-8,8 ezer tüdőrákos hal meg – 2-3 ezerrel többen, mint a szintén gyakori szívinfarktusban. (A tüdőrákról szóló részletes cikkünket itt találja.)