Az osztrák főváros az Alpok keleti nyúlványának, a Bécsi-erdőnek a lábánál terül el. Régi magja a Bécsi-medencébe lépő Duna egy régebbi ágánál alakult ki. Az őskortól fogva lakott terület, a régmúltban illírek, kelták, rómaiak, avarok, magyarok birtokolták. Bécs fejlődésének két fő tényezője, hogy fontos kereskedelmi utak metszéspontjában helyezkedik el, illetve hogy a 13. század második felétől a város a Habsburg-birodalom központja.

Bécs nevének hallatán elképzelhetetlen hogy ne jusson eszünkbe a városban élt zeneszerzők közül Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert, a Strauss-dinasztia tagjai, a bécsi operett nagyjai, a Wiener Sängerknaben, és a Bécsi Filharmonikusok több százmillió tévénéző lakásába eljutó újévi koncertjei.

A bécsi konyha hírvivői az aranysárga bécsi szelet, a finom sütemények, a kuglófok, a Sacher-torta, a kávékülönlegességek. A belvárostól távolabb elhelyezkedő Grinzing kisvendéglőinek hangulata és az ott fogyasztható specialitások semmihez sem hasonlíthatóak.

A belváros épületei főként négy stíluskorszak - barokk, klasszicizmus, romantika, eklektika - elemeit vonultatják fel. A monarchia emléke leginkább talán a Burg környékén érhető tetten, ahol a császári palota pompás épülettömbjét körülvevő utcákban osztrák, cseh, olasz és magyar főúri családok - köztük a Batthyányak, az Erdődyek, a Pallavicciniek, az Esterházyak - szebbnél szebb palotái sorakoznak egymás mellett. A 19-20. század fordulóján megjelenő szecesszió nemcsak az építészetben, hanem a képzőművészetben is maradandó alkotásokat adott Bécsnek - Otto Wagner és Gustav Klimt neve mindenki számára ismerős. A közelmúlt egyedi alkotása a Hundertwasser-ház és a hozzá csatlakozó Kunsthaus a 20. századi osztrák művészet világhírű képviselőjének munkája. A különlegességek sorában végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni a külvárosban, az egykori simmeringi gázgyár épületeiben 2001-re kialakított modern lakónegyedet, a Gasometert.

Bécs barátságos hangulatához a szép és különleges épületek mellett a sok zöldterület, a tágas parkok is hozzájárulnak. A körút mentén elhelyezkedő Rathauspark, a Volksgarten, a Burggarten és a Stadtpark kellemes séták helyszínei. A Duna-csatornán túl elterülő Prater nemcsak a vendéglőkről, a sportlétesítményekről nevezetes, hanem arról is, hogy itt található a város egyik jelképe, az Óriáskerék. A belvárostól távolabb elhelyezkedő kastélyok szép parkjai a kertművészet csodálatos alkotásai.

Bécs óvárosának szívében áll a Szent István-dóm, a legjelentősebb gótikus templom a német nyelvterület délkeleti határán. 137 méter magas tornya messziről látható. A templomnak több magyar vonatkozású emléke van. Az északi torony mellett tekinthető meg az 1430-ból származó szószék, melyről Kapisztrán Szent János intézte több ezer fős hallgatóságának törökök elleni hadjáratra buzdító beszédeit.

A dómban magyar szentek és híres középkori püspökök portréi mellett megtekinthetjük az eredeti máriapócsi könnyező Madonna-képet. A Valentin-kápolnában Szent István és Szent László királyaink, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet csontereklyéit őrzik, de a gyűjteményben megtalálható a máriapócsi Madonna könnyeit fölfogó kendő egy darabja is. A templomhajó belsejében értékes műalkotásokat tekinthetünk meg - gótikus és barokk oltárokat, szószékeket - utóbbiak közül Anton Pilgram 1515 előtti években készült pompás későgót alkotását.

A dómtól a Hofburg felé sétálunk tovább, az elegáns Graben és a Kohlmarkt (az egykori tűzifa- és szénpiac) érintésével. A Habsburg császárok rezidenciája többszöri átépítés, kiegészítés után, a 18-19. században nyerte el mai formáját. A Mihály-kapun átlépve pár lépés megtétele után a várudvarba érünk, amely eredetileg középkori lovagi tornák színhelye volt. Innen a svájci kapun keresztülhaladva érkezünk a Svájci udvarba - itt állt egykor a Burg ősi magját képező 13. századi vár. S hogy miért pont svájci? Egyik feltételezés szerint azért, mert a Habsburgok Svájcból származnak, más vélemények szerint pedig Mária Terézia svájci gárdájának emlékét őrzi. Innen nyílik a gótikus Várkápolna bejárata, ahol vasárnaponként és ünnepnapokon zenés istentiszteleteket tartanak a Wiener Sängerknaben közreműködésével. A Hofburg Lovarda-szárnyában rendezik a Spanyol Lovasiskola lipicai paripáinak pompás bemutatóit.

A régi Burghoz közvetlenül csatlakozik a palota új szárnya, a 19-20. század fordulóján emelt félköríves homlokzatú Új Hofburg. Előtte helyezkedik el a Hősök tere, közvetlenül a Ring, a körút mellett. A belvárost körülvevő Ring kialakítása a 19. század második felében történt meg, az egykori várfalakat övező területen. Az útvonalat szegélyező templomokat, palotákat, színházakat a kor legjelesebb építészei alkották. Itt áll többek között a Fogadalmi templom, a Burgszínház, a Városháza - ahol a karácsonyi vásárokat tartják (Hetedhéthatár, 2002. december 20.), a Parlament, a Természettudományi és a Művészettörténeti Múzeum, az Operaház, továbbá a már említett Új Hofburg és a Hősök tere.

A belvárostól távolabb két jelentős kastélyt fogunk meglátogatni. A körútról a Schwarzenberg tér érintésével jutunk a Belvedere parkjához. Savoyai Jenő herceg kastélyainak együttesét az olasz Belvedere - szép kilátás - szó találóan jellemzi. A kisebb, alsó kastély ma az osztrák barokk múzeuma. A felső kastély nagyobb épülete a kontinens egyik legszebb barokk kastélya, freskókkal, szobrokkal, gazdag díszítéssel. A kastély aranytermében hozták az 1938-as és az 1940-es bécsi döntéseket, a márványteremben írták alá 1955-ben az Ausztria függetlenségét szavatoló osztrák államszerződést, 1970-ben itt tartották a SALT tárgyalások bécsi ülésszakát.

A Schönbrunni kastély 200 méter hosszú, monumentális épületét 1695 és 1713 között emelték, Mária Terézia uralkodása idején rokokó stílusban alakították át. 1918-ig a belvárosi Hofburg mellett a császárok másik rezidenciája volt. Helyiségeinek száma 1400, termei közül legpompásabb az udvar felőli oldalon húzódó nagy galéria, az udvari bálok színhelye. A kastély legértékesebb szobája az apró Millionenzimmer, rokokó falburkolatát 14-15. századi perzsa miniatúrák sokasága díszíti. A kastély franciakertje az európai kertművészet egyik kiemelkedő alkotása. A park legmagasabb pontján álló Gloriette-ről szép kilátás tárul elénk a parkra, a kastélyra és a környékre.

Komlós Attila


Ausztriai útinaplók


Bécs térképe: