Az Európai Unió – felismerve, hogy az aranyos, csengő-bongó masina lényegében mindennél drágább számunkra – a közelmúltban rendreutasította a kontinens egyre nagyobb pénzeket kaszáló mobilszolgáltatóit, s egy 2007 nyarán életbe léptetett rendelet révén jelentősen csökkentette a roamingdíjakat, vagyis a külföldi telefonálás költségeit.

Magyarországon augusztus óta érezteti hatását az intézkedés, amely egyébként 200 millió EU-polgárt, vagyis a 27 országból álló unió lakosságának 40%-át érinti. Az új tarifa a külföldről kezdeményezett hívások percenkénti díját 49, a fogadottakét pedig 24 eurócentben maximálja. Ez még korántsem jelent végleges állapotot, hiszen jövőre 46, illetve 22, 2009-ben pedig 43 és 19 cent jelenti majd a felső korlátot. A belső piac egységesítését célzó szabályzás máris érezteti jótékony hatását, az EU felmérése szerint ugyanis a telefonköltségek már most 60%-kal csökkentek az európai közösség határain belül. A három nagy magyarországi szolgáltató a rendelet előírásainak megfelelően a kezdeményezett hívásokért 144, a fogadottakért pedig 70,80 forintot számol fel percenként.

A fent megjelölt díjaknál lehet ugyan kedvezőbbeket is ajánlani, de a telefontársaságok nem futottak túl nagy versenyt az árak még drasztikusabb letörésére. Néhány üdítő kivétel azért így is akadt, az egyik holland szolgáltató például (a hívásnál/fogadásnál ajánlott 49/24 eurócenttel szemben) 20/20 „eurófillérben” határozta meg a tarifáit, de dicséretes az egyik angol cég próbálkozása (31,57/12,63 – úgy tűnik, nem szeretik a kerek számokat), valamint egy szintén emberbarát ír társaság díjszabása (32,23/15,70) is. Idehaza a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone egyelőre szorosan tapadnak a felső korláthoz, s nagy kérdés, hogy kialakul-e valaha is közöttük valamiféle árverseny a roamingárak tekintetében. Az európai szolgáltatók egyébként meglepően simán és különösebb renitenskedés nélkül fogadták el az új helyzetet, ami azt jelzi, hogy valamennyire ők is jogosnak érezték a szigorítást.

Mit is jelent a tarifacsökkentés a pénztárcánknak? Nos, ha az egy évvel ezelőtti helyzettel hasonlítjuk össze, idén már körülbelül 100 forinttal került kevesebbe percenként a külföldről való „hazacsörgésünk”. A T-Mobile-nál tavaly (kerekítve) 3,6–4,1 euróba került egy átlagos, 4 perces beszélgetés, a Pannonnál 3,9–4,4-be, a Vodafone-nál pedig 4–5-be, mielőtt a mai 2,34 eurós szintre csökkent volna. Az otthonról fogadott hívások esetén (ugyanezen időtartamot tekintve) a T-Mobile 1,48-ról, a Pannon 1,60–1,93-ról, míg a Vodafone 1,38-ról faragta le tarifáit a jelenlegi 1,15 euróra. Az sms-ek díja ehhez képest még mindig borsosnak mondható, hiszen a szolgáltatók – az előbbi sorrendben – 78, 96, illetve 94,80 Ft-ot kérnek el egy-egy „hazapöttyintett” szöveges üzenetért.

Bármennyire szépen és jól hangzanak a felsorolt díjkedvezmények, azt azért ne feledjük, hogy ezek csak az unión belül érvényesek. Ha az EU határain kívül mozgunk, jobban járunk, ha nem olvassuk be a telefonba az Íliászt, inkább rövid, pattogó mondatokban közöljük szeretteinkkel a tudnivalókat. Egy hívás például az USA-ból (szolgáltatótól függően) 420–690 forintba kerül percenként, egy ugyanott fogadott telefonért 150–210 forintot kapnak le a számlánkról, míg az sms 120–195 forintba kerül – kivéve, ha otthonról kapjuk, mert az azért még mindig ingyenes, így duplán édes.