A manapság divatos retró és steampunk irányzatai adhatták az ihletet a BŐF szervezőinek, amikor a Kortárs Építészeti Központtal (KÉK) közösen rendhagyó városnéző túrát hirdettek meg a fesztivál két szombatjára (október 13. és 20., 11 és 13 órai kezdettel). A célpontok nem mindennapiak, hiszen a Kőbányai Sörgyár, illetve a Kelenföldi Hőerőmű építészeti emlékei a BŐF honlapja szerint is „lepukkant” látványosságok, de talán éppen ezért vonzóak azok számára, akiknek már elegük van a halászbástyás-parlamentes Budapestből. Az 1000 forintos belépőjegy méltányosnak nevezhető egy ilyen unikális program esetében, s majd akkor érezzük igazán, hogy mennyire megérte a pénzt a másfél-kétórás séta, amikor a szüreten, wellnesshotelben vagy sörfesztiválon víkendező kollégáink hétfőn elsápadva értesülnek róla, hogy mi pedig egy igazi malátaszárítót és hőerőművi kapcsolótermet látogattunk meg a hétvégén.

A Kőbányai Sörgyár telepét 1862-ben vásárolta meg Dreher Antal, s az itt készített remek italai hamar népszerűvé váltak az egész országban. A városi séták résztvevői mégse kocsmatúrára számítsanak, hiszen ezúttal nem a serfőzés fortélyait ismerhetik meg töviről hegyire, hanem – egyebek mellett – a gyárterületen lévő, pompázatos Dreher-villát, a már említett malátaszárítót, valamint a föld alatt megbújó, több mint 20 kilométeres pincerendszert. A fésűs elrendezésű járathálózat tulajdonképpen egy régi kőfejtő: az innen kibányászott mészkövet a Lánchíd, az akadémiai palota és az Andrássy út számos épületének kivitelezésénél használták fel, az elhordott nyersanyag helyén pedig ott maradt a nem ritkán 10 méteres belmagassággal rendelkező, sőt, néhol kétszintes alagútrendszer. Erre csapott rá a szép emlékű Dreher Antal, aki pinceként használta a bányát, s az eladásig itt tárolta 13-15 fokos állandó hőmérsékleten a kiváló nedűit. A II. világháborúban a németek állítólag Messerschmidt harci repülőket szereltek össze a nagyszerű rejtekhelyen, aztán 1948-ban a telepet államosították, a serfőző mester villájába pedig beköltözött a munkásőrség (hogy ott mit csináltak, arról nincs különösebb hír). Mára mindenesetre ők is kiköltöztek Kőbányáról, s jelenleg az illetékesek a terület legjobb hasznosítási módján töprengenek.

Az áramtermelést 1914-ben beindító Kelenföldi Hőerőmű a sörgyár prakikumával szemben a Verne-regények romantikus mesevilágát idézi. A trafóház, a kazán- és gépterem, valamint a turbinacsarnok mind-mind a technika templomaiként tündökölnek, de az igazi látványosságot az opálüveg mennyezetű kapcsolóterem jelenti, ahol a látogatók egy rövid, alkalmi koncertet is meghallgathatnak majd.

Aki kedveli a régmúltat felidéző, nosztalgikus hangulatú kirándulásokat, az biztosan jól szórakozik majd a két séta során, ám aki frissebb élményekre vágyik, az válogasson az immár 16. alkalommal megrendezendő őszi fesztivál egyéb programjai között.

Segítség, falura jöttem!
Hogyan ússzuk meg olcsón a wellness-hétvégét?