HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.

A pozitív pszichológia tudományos mozgalomként indult, és ma már önálló tudományterületnek tekinthető irányzat, amely a lélektan legkorszerűbb eszköztárát használva az ember pozitív működését meghatározó tényezők tanulmányozására fókuszál. Azt kutatja, milyen biológiai, pszichológiai, szociális és lelki feltételek garantálhatják jóllétünket, boldogságunkat és folyamatos fejlődésünket.

Ugyanakkor nem a zsibbadásig tartott mosoly szükségességéről szól, nem szirupos heppyológia, szigorúan az empirikus kutatások eredményeire építve arra figyelmeztet, hogy a pszichológiának a gyógyítás, a bajok orvoslása mellett feladata az emberek boldogulásának elősegítése is. Az általa képviselt szempontváltás lényege az, hogy inkább a fejlesztésre, a kompetenciák kiépítésére fókuszál, nem pedig a gyengeségek korrekciójára összpontosít.

Felfedezte, hogy az embert azt tette kiemelkedővé, hogy képes előrelátni, előregondolkodni, ebből következően a pszichológia a jövőorientáció, az elvárás, a megelőzés és a felvirágoztatás tudományának tekinthető. A pozitív pszichológia kiáltványának (amelyet a mozgalom két alapító tudós egyénisége, Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály 2000-ben fogalmazott meg) legátfogóbb üzenete az, hogy meg kell érteni és empirikusan is elemezni kell a pozitív emberi működés alapjait.

Láss és gyarapíts

Rendelje meg online!

A pozitív pszichológia egyik jelentős sikere az Észak-Karolinai Egyetem pszichológus professzora, Barbara Fredrickson által 2004-ben megfogalmazott elmélet a pozitív érzelmek alkalmazkodást szolgáló funkciójáról. A pozitív emóciók „broaden-and-build” (magyar átültetésben: láss és gyarapíts) elmélete szerint az olyan érzelmek, mint az öröm, az érdeklődés, az elégedettség, a szeretet, egyfelől szélesítik, gyarapítják az egyén gondolati és aktivitási repertoárját, másfelől elősegítik a társas kapcsolatok kialakítását, növelik a kreativitást, motiválják a személyt új ötletek megfogalmazására.

A korábbi elméletek szerint a pozitív érzelmek alapfunkciói pusztán azok, hogy jelzéseket küldjenek az ember pozitív állapotáról. A láss és gyarapíts elmélet arra világít rá, hogy a pozitív érzelmek nem pusztán tükrözői, hanem aktív építői a személyes erőforrásoknak, tüzelőanyagai a testi-lelki jóllétnek, ami még inkább indokolja ezen érzelmek tanulmányozásának szükségességét.

Barbara Fredrickson bevezette a pozitivitás és negativitás fogalmát az ilyen érzelmek által uralt mentális állapotaink leírására, megkülönböztetésére. A két állapot között nem csak az ugyanis a különbség, hogy az egyikben jól érezzük magunkat, a másikban pedig szenvedünk vagy feszültek vagyunk. Ezeknek az állapotoknak az átmenetisége, intenzitása és tartóssága kihat elménk teljes működésére. A pozitivitás (a pozitív érzelmek aktuális vagy tartós dominanciája) létrejöttét meghatározó tényezők azonosítása, mérése és az ezt fokozó stratégiák kidolgozása ezért különösen fontos.

A pozitivitás hányadosát (positivity ratio = a pozitív és negatív élmények előfordulásának aránya) Marcial Losada chilei származású amerikai szervezetpszichológus dolgozta ki egy matematikai modellt alkalmazva. E modell (amely szerint pozitivitásról akkor beszélhetünk, ha a hányados három fölött van) ki tudja mutatni, hogy a pozitivitás a fejlődés nélkülözhetetlen esszenciája, empirikus jóllétmutató, kérdés tehát, hogy mit tehetünk a pozitivitás hányadosának növeléséért.

A boldogság tortája

©

Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem professzora 2000-ben a pozitív pszichológia létrejöttének hajnalán szembesült azzal a ténnyel, hogy szinte semmilyen empirikus kutatás nem foglalkozott az ezredfordulóig azzal, hogy az emberek milyen különböző módokon próbálják elérni és fenntartani a boldogságot.

A lelki jóllét okainak kutatására koncentráló Lyubomirsky 2008-ban azonosította a boldogságot meghatározó legfontosabb tényezőket, megrajzolva a boldogságot determináló tényezők tortáját. Az emberek boldogságszintje közötti különbségek felét a gének határozzák meg, 10 százalék írható a körülmények számlájára és 40 százalékban attól függ a boldogságszintünk, hogy mit teszünk érte. Szándékos tetteinkkel az alapszint fölé tornázhatjuk és tartósan ott is tarthatjuk a boldogságunkat. E 40 százaléknyi lehetőség fölött hatalmunk van, ennyivel növelheti vagy csökkentheti boldogságszintjét az, hogy mit teszünk, hogyan gondolkodunk a világról és mindarról, ami velünk történik.

A cikk Oláh Attila pszichológiaprofesszor, egyetemi tanár írásának rövidített változata, amely a legújabb HVG Extra Pszichológia Boldogság Különszámban jelent meg.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.



VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A kiszáradás miatt találtak meg egy tavaly vízbe ejtett iPhone-t

A kiszáradás miatt találtak meg egy tavaly vízbe ejtett iPhone-t

Diósjenőn még rágcsálóügyi főmunkatárs is dolgozik: a Márton nevű mentett macska

Diósjenőn még rágcsálóügyi főmunkatárs is dolgozik: a Márton nevű mentett macska

Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években