A gyerekek fejlődésük során természetes módon élnek át érzelmi hullámvölgyeket és magaslatokat, ám bizonyos jelek arra engedhetnek következtetni, hogy az adott hangulat- vagy viselkedésváltozások mögött a gyermekkori depresszió bújik meg. A depresszió önálló mentális betegség, ugyanakkor megjelenhet más – például bipoláris – zavarok részeként, és akár „kísérőjelenségként” is – hívja fel a figyelmet a Psych Central pszichológiai magazin cikke. Fontos tudni, hogy ez a betegség túlmutat azon, hogy valakinek rossz a hangulata, és tartósan alacsony az energiaszintje.

A depressziós állapot viselkedésváltozással, a kognitív funkciók romlásával és akár szomatizációval, vagyis fizikai tünetek megjelenésével is jár. Az Amerikai Gyermek- és Serdülőkori Pszichiátriai Akadémia (AACAP) szerint a gyerekek nagyobb valószínűséggel panaszkodnak testi tünetekre, így fej- vagy gyomorfájásra. A depresszió előfordulása a cikk szerint a 12–17 éves korosztályban a leggyakoribb, ám a zavart már hároméves kisgyerekek esetében is diagnosztizálták.

Mi váltja ki?

A tudomány egyelőre még nem tárta fel teljesen e mentális betegség kialakulásának pontos hátterét, ami biztos, hogy az állapot kialakulásában genetikai és környezeti tényezők, pszichológiai hatások egyaránt szerepet játszanak. E tényezők mellett bizonyos események, például a családon belüli traumák a depressziós állapot katalizátorai lehetnek – emeli ki Louise Metcalf pszichológus, a 7–12 éves, szorongásokkal élő gyerekek számára létrehozott Gheorg robot alapítója.

Tehát például a családon belüli haláleset vagy erőszak masszív kockázati tényezőt jelentenek, ahogy a bántalmazás bármilyen formája, illetve a kortársak által elkövetett bullying is rizikótényező. A megbetegedés kiváltója lehet még a lakhatásban bekövetkező drámai változás (többek között az állandó költözés) és természetesen a hajléktalanság is.

HVG Extra Pszichológia

Ugyanakkor a negatív életesemények mellett kockázatot jelent, ha a gyermek pesszimista alaptermészetű, alvásproblémákkal vagy krónikus betegséggel küzd. A szülők mentális problémái, valamint függőségeik szintén a gyermeki depresszió kialakulásának malmára hajtják a vizet. Emellett – ahogy egy 2019-es metaanalízisből is kiderül – a gyermek fő gondozójához (aki általában a szülő) való bizonytalan kötődése is a lehetőséget növeli.

A cikk kiemeli, hogy e mentális állapot tünetei máshogy jelennek meg a gyerekek, mint a felnőttek esetében. A kicsiknél a viselkedés és az érdeklődési kör változásai jelezhetik, hogy valami baj van. „Ha például egy gyerek általában lelkes Minecraft-játékos, de hirtelen elveszíti az érdeklődését, és semmilyen más tevékenységet nem végez helyette, emellett ingerlékennyé, szomorúvá vagy érzelmileg közömbössé válik, akkor ezek a depresszió markáns jelei lehetnek” – hangsúlyozza Louise Metcalf.

Gyakori jelek:

• Megmagyarázhatatlan módon romlik az iskolai teljesítmény.
• Negatív iskolai magatartás.
• Fokozódó ingerlékenység.
• Gyakorivá válik a sírás.
• Szociális izoláció, a barátkozó gyerek visszahúzódik.
• Változások az alvási és az evési szokásokban.
• Megjelenik a negatív önértékelés.
• Közömbössé válik az iskola és a korábban kedvelt tevékenységek iránt.
• Megjelenik a szerhasználat vagy más káros tevékenység.
• Megjelenik a halálról való fantáziálgatás.

A gyógyítás

„Ha a gyerek tartósan olyan tüneteket mutat, amelyek depresszióra utalnak, lehetőleg ne várjunk tovább egy hónapnál, hanem forduljunk szakemberhez” – tanácsolja a pszichológus.

A gyermekkori depresszió kezelése minden esetben szakember segítségét igényli, aki különböző pszichoterápiás módszerekkel és esetenként gyógyszerek alkalmazásával támogatja a gyógyulást. A pszichoterápia – többek között a kognitív viselkedésterápia – célja a betegség kiváltó okainak feltárása, miközben a páciens hatékony megküzdési stratégiákat sajátít el, amelyeket a mindennapi életben is alkalmazni tud.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál, vagy rendelje meg!