Hogy a szünidőt a szülők megosztják, vagy a nagyszülők vigyáznak rá, vagy napközis- és ottalvós táborokba megy a gyerek – teljesen a gyerek személyiségétől, a család ízlésétől, érdeklődésétől, lehetőségeitől és az anyagi helyzetüktől függ, ebben tehát nem igazán lehet szabályt alkotni. Néhány fontos elemet, tanácsot azonban érdemes kiemelni, átgondolni – ezeket a HVG Extra Pszichológia gyermekpszichológusok blogjaiban, cikkeiben találta.

1. Legyen íve a nyárnak! – javasolja Bojti Andrea gyermekpszichológus blogjában. A szünet elején intenzív pihenős időszak következzen, mert az egész éves tanulás után nagyon elfáradnak a gyerekek. Nem szerencsés, ha egyből a nyári házi feladatokat veszik elő vagy kezdik a matektábort. Augusztus végén apránként visszaállhat az élet a régi kerékvágásba. Az utolsó két-három hétben már elkezdhetnek foglalkozni az iskolával, be lehet szerezni a tanévkezdés kellékeit. Legkésőbb az utolsó héten pedig már időben feküdjenek le a gyerekek és keljenek korábban, hogy a bioritmusuk is visszaálljon. Ezt az ívet évről évre tartani lehet, és így a nyári szünet eltöltésének is kialakul a szokása.
2. Ha kaptak nyárra házi feladatot, kötelező olvasmányt a diákok, ezek megtanulása, elolvasása ne maradjon a szünidő végére. A kezdeti pihenés után kisebb részekre osztható a tanulnivaló és könnyebb tempóban a nyár végéig meg lehet tanulni azt.
3. A hosszú, tanulással, számonkéréssel, állandó rohanással teli iskolaév után az jelenti a kikapcsolódást, ami más, ami eltér a sűrű hétköznapoktól – véli Törő Tímea gyermekpszichológus. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy ne kelljen rohanni, mindig mindenhová időben odaérni, hanem a különböző tevékenységekben el lehessen merülni.
4. Az ideális helyszín a feltöltődésre a szabadban van, ahol a gyerekek kedvükre mozoghatnak, legyen az mező, erdő vagy vízpart, ahol találkoznak a természettel és eldönthetik, hogy focizni, biciklizni és rohanni akarnak, vagy bunkert építeni, virágot szedni, esetleg fára mászni.
5. Nem szerencsés, ha folyamatosan távol töltik a szünidőt a gyerekek az otthonuktól. Sok gyermek egész nyáron utazik, táborból táborba megy. Ha először megy táborba, érdemes nappali rendszerűt választani, ahonnan délutánonként hazajön, és otthon alszik. Figyeljünk arra, hogy a program legyen változatos és passzoljon a gyermek személyiségéhez, kedvteléseihez, ne legyen teljesítménykényszer, így ő is jól fogja magát érezni, ki tud kapcsolódni. A többnapos, ottalvós táborokból lehetőleg ne legyen több kettőnél egy nyáron, és közösen válasszunk ki olyat, ahová szívesen megy. Egy-egy ilyen héten a gyerekek nagyon sokat tanulnak magukról, egymásról, a környező világról, magabiztosabbá, önállóbbá válnak – mondja Törő Tímea.
6. Fontos, hogy a gyerekek megszokott környezetükben, az otthonukban is tudjanak pihenni, az is lehet nyaralás. A nyári szünetben lazíthatnak a hétköznapi szokásokon, alhatnak többet, este nézhetnek tovább filmeket. A nyaralás hangulatát be lehet csempészni egy esti fagyizással, stranddal vagy csak medencézéssel a kertben.
7. A kiskamaszok közül nem egy vonakodik elutazni a nagyszülőkhöz, mert tart attól, hogy unatkozni fog, és egyedül érzi magát. Ilyenkor jó megoldás, ha elviheti magával az egyik barátját, így a korának megfelelő programokhoz is lesz partnere.
8. Ha éppen egyedül, rokonoknál nyaral a gyerek, érdemes felkutatni a környékbeli gyerekeket, legyenek ott lakók vagy a helyszínen nyaralók – sokszor alakulnak ki így igazi vakációs bandák, amelynek tagjai évekre szóló barátságokat kötnek.
9. Ha elváltak a szülők, figyelni kell arra, hogy a nyári szünetben a gyerekek mindkét szülőjükkel osztozhassanak a kikapcsolódásban, és hogy ezek az együttlétek tartalmasak legyenek. Az elvált feleknek pedig ügyelniük kell arra, hogy ne méricskéljék össze az apával és anyával töltött időt, ne alakuljon ki verseny, amelyben a drága, tengerparti nyaralás az első díj.
10. És a legfontosabb: egy szülő akkor tud felszabadultan, örömmel jelen lenni a nyaraláson, ha neki is van lehetősége a kikapcsolódásra, pihenésre. Ezért fontos, hogy az úti célt és a nyaralás jellegét úgy válasszuk meg, hogy figyelembe vesszük a saját vágyainkat és határainkat is.

Hasonló témájú írásokat a HVG Extra Pszichológia számaiban olvashat. Legfrissebb számunk május 22-én jelent meg, ezúttal az apaság témájával foglalkozunk. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!