„Mit tekintünk hatásos gyógymódnak, ha betegek leszünk? Leginkább a gyors kivizsgálást, a gyógyszereket, a legújabb kezeléseket” – kezdte előadását Victoria Sweet, amerikai orvos-író június 4-én, csütörtök este a budapesti Toldi Mozi nagytermében. Az interaktív TEDxYouth@Budapest klubesten a nemrég a HVG Könyvkiadónál megjelent, Isten Hotel című sikerkönyv írója azzal spannolta a közönséget, hogy „a modern orvoslás gépnek tekinti az emberi testet, és ha az elromlik, az orvosnak kell megszerelnie”. A modern kor előtti gyógyászat azonban másképp gondolkozott, például a XII. századi apáca, Bingeni Szent Hildegárd orvosi könyveiből kiderül, hogy akkor az embert még a környezetével egységben szemlélték. Hildegárd szerint az emberi test növény, mely magától meg tud gyógyulni a viriditas, vagyis valamiféle természetes életerő segítségével. Az orvos feladata pedig, hogy támogassa ezt a folyamatot, illetve eltávolítsa az útjában álló akadályokat – jelentette ki a doktornő.

Ekkor persze a nagyszámú közönség elkönyvelhette volna az előadót sok más hittársához hasonlóan az alternatív orvoslásnak elkötelezett, idealista gyógyítóként, de hát a tény az tény maradt: Victoria Sweet gyakorló belgyógyász, a University of California klinikai professzora és a történelemtudományok doktora. Ráadásul nem holmi magánpraxist burjánoztató, magas vizitdíjjal dolgozó orvos, hanem közkórházakban tevékeny, a társadalom peremén élő, nyomorgó, hajléktalan, bevándorló betegek gyógyítója. Mindemellett az Egyesült Államok utolsó szeretetháza, a San Fransisco-i Laguna Honda egykori doktora, aki két hónapra érkezett a kolostorra emlékeztető épületbe és több mint húsz évig maradt. Nehéz körülmények között, alacsony költségvetéssel valósította meg hitvallását, mely a modern tudományos módszerek és a hagyományos, személyközpontú orvoslás integrálása, a gyógyító figyelem és az elkötelezett orvos-beteg kapcsolat.

„Miután elvégeztük a szívműtétet, összekapcsoltuk a csontokat, megtörtént a kemoterápia, akkor van szükség a lassú orvoslásra. Intellektuális értelemben vissza kell helyezni a pácienst a környezetébe, és el kell távolítani a gyógyulása útjában álló akadályokat. Minimálisra kell csökkenteni a gyógyszerelést, sokszor nem kell más, mint megfelelő táplálkozás, alvás és érzelmi háttér” – mondta Victoria Sweet, hivatkozási alapul véve a középkori bölcsességet: „Diéta doktor, Nyugalom doktor és Öröm doktor mindig kéznél van”. Előadásából azért az is kiderült, hogy azonnali beavatkozást igénylő sürgősségi helyzetekben, például baleset, szívinfarktus, vakbélgyulladás vagy akár rák esetében e módszer nem alkalmazható.

Pácienseinek történetei egyértelműen megmutatták, hogy a hatalmas kertjében veteményest és baromfiudvart tartó kórházban – ahol a főnővér minden betegnek meleg takarót köt és a kórtermekben háziállatok sétálnak – a lassú orvoslás megvalósult. Többek között a harmincas éveiben járó Terry Becker esetében, aki folyamatosan visszaeső drog- és alkoholfüggő prostituáltként, egy bántalmazó kapcsolatnak kiszolgáltatva, ideiglenesen lebénulva olyan borzalmasan nagy kiterjedésű és mély felfekvést szerzett, hogy gyakorlatilag képtelenségnek tűnt, hogy még életben lehet. Két és fél évig, tehát igencsak hosszú ideig tartott a gyógyulása, de ez idő alatt nemcsak rettenetes sebe tűnt el, hanem bénulása is, megszűntek függőségei és nemet tudott mondani a bántalmazó kapcsolatra is, mely a prostitúcióra kényszerítette. Két és fél év alatt, míg a kórházban feküdt nyugalomban, törődést kapva, jó koszton, fizikailag feljavult, lelkileg megerősödött, és teljesen megváltozott az élete: rokonokhoz költözött és még sokáig élt.

„Ha betegek leszünk, az orvos kezelése sok esetben meggyógyít, aztán hónapokig azt heverjük ki, ahogyan kezelt minket, bánt velünk” – fűzte az elmondottakhoz skype-bejelentkezésen a Vancouverben élő Feldmár András pszichológus, aki munkásságával régóta arra keresi a választ, hogyan tudnának a szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Mint elmondta, a test és a lélek teljes különválasztása nem működik, sem a pszichiátriában, sem az orvoslás más területén. Viszont nemcsak a pszichiátereknél, hanem másfajta orvosoknál is gyakran tapasztalható a „pszichofóbia”: csak nehogy kapcsolatba kelljen kerülni a „beteg” vagy önmagunk lényével, pszichéjével.

Az est legmeglepőbb pontja volt, amikor Krivácsy Péter gyermekorvos, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos a bónusz előadásban elmondta, hogy a személyes orvos-beteg kapcsolatot vészhelyzetben is lehet alkalmazni, sőt kell is. A több évtizedig a gyermekmentésben dolgozó és a mentőszolgálati munkáról blogot és könyveket is író Krivácsy Péter szerint a gyógyulás gyorsabb, az élmény feldolgozhatóbb a család számára, ha a sürgősségi esetekben például a szülők is jelen lehetnek. A gyermekorvos bizakodva tekintett a jövőbe: szerinte a medikusoknál lassan lezajlik a paradigmaváltás, és be fogják látni, hogy a kevésbé hatékonynak tűnő módszerek rásegítenek a kezelések hatékonyságára.

Hasonló témájú írásokat a HVG Extra Pszichológia számaiban olvashat. Legfrissebb számunk május 22-én jelent meg, ezúttal az apaság témájával foglalkozunk. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!