A londoni higiéniai és trópusi orvostudományi főiskola munkacsoportjának tanulmánya a The Lancet című brit egészségügyi szaklapban jelent meg, s Kaye Wellings professzor, a kutatócsoport vezetője és Dr. Paul van Look, az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaporodás-egészségügyi szakértője mutatta be a sajtónak Londonban.

"Több előzetes feltételezésünk megdőlt" - mondta Wellings, és kifejtette: tévedés például, hogy Afrikában gyakori a promiszkuitás és hogy ez lenne az egyik oka az AIDS gyors terjedésének. A valóság az, hogy a promiszkuitás inkább az ipari államokban jellemző, ahol viszont az ilyen betegségek ritkábbak. "A szexuális partnerek váltogatása tehát kevésbé fontos tényező, mint például a szegénység vagy a felvilágosítás" - helyezte tágabb összefüggésbe az eredményt Dr. Paul van Look.

A tanulmány szerint az általános vélekedés ellenére az emberek nem kezdik olyan korán a szexuális életet, mint azt sokan hiszik: szinte mindenütt 15-19 éves kor között veszítik el szüzességüket, a lányok általában kevéssel hamarabb, mint a fiúk. Ugyanakkor az országok között nagy eltérések mutatkoznak: míg például Nagy-Britanniában a lányok 17,5, a fiúk pedig 16,5 éves korukban szeretkeznek először, Indonéziában a lányok 18,5, a fiúk pedig 24,5 éves korukban.

A tanulmány adatai szerint a házas emberek élnek nemi életet a leggyakrabban, és világszerte jellemző tendencia a házasságkötés időpontjának kitolása idősebb korra. Ebből következően előre jelezhető a házasság előtti nemi kapcsolatok arányának megugrása. Ez viszont a szakértők szerint korántsem jelenti, hogy hajlamosabbak lennének az emberek veszélyes nemi magatartásra. Éppen ellenkezőleg, egyes esetekben a házas nőkre nagyobb veszély leselkedik, mint a hajadonokra: például az afrikai és ázsiai asszonyokat gyakran a hűtlen férj prostituáltakkal folytatott kapcsolata veszélyezteti - mutatott rá van Look.

A fejlett országokban sokkal nagyobb egyenlőség mutatható ki a két nem képviselői között a szexpartnerek számát tekintve, mint a szegény országokban: az utóbbiakban a férfiak jellemzően több partnerről számolnak be, a nők viszont csak egyről. Ennek az egyenlőtlenségnek fontos következményei vannak a közegészségügyben. "Ahol a nők alávetett helyzetben vannak, ott nem tudják elérni az óvszerhasználatot férjüknél, és annak félrelépéseiről sem tudnak"- mutatott rá a van Look, a WHO szakértője.

Végül a tanulmány készítői felhívták rá a figyelmet: a felmérés nemcsak legendák cáfolására való, hanem világszerte alkalmas lehet a nemi egészségfejlesztési politika tökéletesítésére is. Ugyanakkor hangsúlyozták: figyelembe kell venni, hogy igen eltérő gazdasági, vallási és szociális szabályok irányítják a nemi életet az egész világon, s éppen ezért az a legfontosabb tanulság, hogy nincsen mindenütt érvényes csodarecept az egészségügyi politika reformjára.