szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Sakineh Mohammadi Ashtiani halálbüntetését a nyilvánosság erejével akarják megakadályozni gyermekei és az emberjogi szervezetek. Eddig annyit értek el, hogy Irán a támogatókat is megpróbálja elnémítani.

A fekete napszemüveges tálib odament (...) a kőrakáshoz. Kezébe vett egy követ, felmutatta a nézőseregnek. Ráhajította a követ a gödörben álló férfira. Oldalt találta el a fejét (...) A férfiból a gödörben nem maradt más, csak egy kupac szétmarcangolt véres hús és szakadt rongy. A feje előrebicsaklott, álla a mellkasán. (Khaled Hosseini: Papírsárkányok - Hazatérés Afganisztánba, 284.oldal)

A bestseller író Papírsárkányok című regényében a házasságtörés bűne miatt kirótt büntetés végrehajtását érzékelteti. Az irodalmi leírás korántsem fikció, vagy a történelem homályába vesző arab szokás. Iránban a megkövezés még mindig elterjedt büntetési forma. A barbár módszer végrehajtása során az elítéltet beássák a földbe, a nőket nyakig, a férfiakat csak derékig. A kőhalomból mindenki válogathat a vérszomjas közönségből, és saját kezűleg statuálhat példát a törvény által bűnösnek ítélt felett. Az a szerencsés, aki a kőzápor közepette ki tud kecmeregni a földből, szabadságát visszanyeri. A nők esélye nullával egyenlő. Sakineh Mohammadi Ashtiani esete július elsején került a nyilvánosság elé, amikor a Guardian hasábjain megjelent a története tizenegy másik nő és három férfi megkövezésének hírével együtt.

Sakinah Mohammadi Ashtiani fényképe bejárja a világot
AP
Azóta számos politikus, emberi jogi harcos és híresség emelte fel szavát a megdöbbentő módszer ellen. Ehhez hozzájárul még a felháborodás Ashtiani ügyével kapcsolatban, a döntés ugyanis még az iráni törvények szerint sem tűnik jogszerűnek. A nőt 2006-ban hurcolták először bíróság elé, akkor 99 korbácsütést kapott, mert állítólag „tiltott viszonyt” folytatott két férfival házasságon kívül. Később újra letartóztatták a férje meggyilkolásának gyanújával. Bár e vád alól felmentették, a házasságtörésének aktáit újra elővették, és sebtében halálra ítélték. Kellő bizonyíték hiányában pedig a joghézagokra kitalált „bírói tudomás” szubjektív jogkört alkalmazták, így nem volt szükség sem tényekre, sem tanúkra a vád alátámasztásához.

Az érthetetlen döntés után állt Mohammad Mostafaei ügyvéd a 43 éves, kétgyermekes anya mellé, és önként vállalta a nő képviseletét. Sajad, a fia (22) és lánya, Farideh (17) pedig nemzetközi kampányba kezdett édesanyjuk megmentéséért emberi jogi szervezetek segítségével. Ez kivételes, ugyanis a megvádolt nőket Iránban a család kitagadja és magára hagyja, akár igaz a vád, akár nem. A rokonság nehezen viseli a szégyenfoltot, a nevük bemocskolásával egyenértékű az, ha kiállnak az esetlegesen bűnös vérükért. Olyan is előfordult a cikk szerint, hogy egy nő azért könyörgött, hadd maradhasson börtönben, mert ha kiszabadulna, a családja ölné meg. Ashtiani gyermekei azonban ragaszkodnak anyjukhoz, akinek ártatlanságához nem fér kétség szerintük.

A tüntetéshez felállított díszlet élethűen ábrázolja az iráni gyakorlatot
Thierry Roge/Reuters
Londonban, Brüsszelben tüntetések, aláírásgyűjtések kezdődtek július első hetében Ashtianiért és a megkövezés barbár gyakorlata ellen. Irán visszakozott, és július 8-án a teheráni bíróság egyelőre visszavonta a megkövezést. Ám a kegyelem csupán a módszerre vonatkozott: jelenleg kötél általi halál vár Ashtianira. Nincs tehát happy end. Egyre nehezebben szivárognak ki információk, az irániak ugyanis megpróbálják megakadályozni, hogy kiderüljenek részletek a büntetés-végrehajtás berkeiből, mi több, közben elkezdték üldözni azokat is, akik támogatják a nő ügyét. A legutóbbi hírek szerint például őrizetbe vették a pártfogó ügyvéd feleségét és sógorát, hogy nyomást gyakoroljanak rá. Mostafaei évek óta nem csupán ügyvédként, hanem emberi jogi aktivistaként áll ki a megkövezésre ítéltekért, így a hatóságok folyamatosan a nyomában vannak.

Csak az tud szóhoz jutni, aki kimenekült az országból. Ma például Ashtiani rabtársa szólalt meg, aki politikai fogolyként sínylődött a huszonöt fős cellában a tabrizi börtönben. A Párizsban menedékre talált nő elmondta, hogy a fogdában is folyamatos terrornak van kitéve Ashtiani, főleg azért, mert irigykednek szépségére, és nem tudják mire vélni kedves és szerény természetét. Az őrök állandóan verik, és követelik tőle, hogy adja ki azok nevét, akik segítik a kampányát. A gyermekeivel való beszélgetéseiről Sajad mindig beszámol a sajtónak, így fenntartva a világ figyelmét. Állítólag a hatóságok felszóllították, hogy kapcsolja ki mobiltelefonját, és ne lépjen kapcsolatba a külvilággal. Az iráni médiában már hetekkel ezelőtt feketelistára került a téma. A szimpatizánsok egy weboldalon gyűjtik az aláírásokat, és adnak hírt a legújabb fejleményekről.

Kérdés, hogy az amúgy is nyugatellenes Iránra mivel lehet hatni, és nem lesz-e csupán olaj a tűzre a protestálók hada. Sakinah szenvedéseit, úgy tűnik, megakadályozni nem lehet egy olyan országban, ahol a bírósági ítéletet maguk a polgárok hajtják végre követ emelve embertársukra.

L. Stipkovits Erika pszichológus: Önfeledt „gyerekké” váltam, amikor unokáimmal „megfesthettük” Mona Lisa mosolyát

L. Stipkovits Erika pszichológus: Önfeledt „gyerekké” váltam, amikor unokáimmal „megfesthettük” Mona Lisa mosolyát

Die Presse-kommentár: Orbán, a gyengécske béketeremtő

Die Presse-kommentár: Orbán, a gyengécske béketeremtő

„A falak hol legyenek véresek? Ha lelőtték a németeket, hogy estek össze?” – hollywoodi szuperprodukciók hitelessége is múlt Varga István katonai szakértőn

„A falak hol legyenek véresek? Ha lelőtték a németeket, hogy estek össze?” – hollywoodi szuperprodukciók hitelessége is múlt Varga István katonai szakértőn

Kapitány-Fövény Máté pszichológus: Hajdu Szabolcs Legközelebbi ember című darabja erősen ajánlott a látszólagosság korában

Kapitány-Fövény Máté pszichológus: Hajdu Szabolcs Legközelebbi ember című darabja erősen ajánlott a látszólagosság korában