Önmagukból kivetkőzők

Velük kell kezdenünk, hiszen ők a mindenkori pózolók is egyben: ők vigyorognak minden szembejövő kamerába meztelen felsőtesttel, az épp oda nem illő ujjkombinációt imitálva: feltartott középső, feltartott kis-plusz-mutató avagy L-betűt formáló nagy és mutató. Ugyanők csobbannak a mocsárba és adják elő rögtönzött koreográfiáikat, amint egy csepp eső éri a fesztiválterület porzó talaját. Mindegy, hogy szálkásak vagy gyerektestűek, a boxeralsó kockái mindenképp ott virítanak a hasukon, a markukban pedig a műanyagkorsó, mely optimistán mindig félig tele. Kor szerint nehéz a besorolásuk, mert az iszappakolás fiatalítja őket, iskolai végzettségük vagy hivatásuk alapján sem körülhatárolhatóak, hiszen - ahogy sötétben minden tehén fekete - póló nélkül is minden férfi egyenlő.

Maskarások

Zöld, sárga vagy éppenséggel piros szőrzetű emberfajták. A magukra öltött (festett, fújt vagy ragasztott) szín szimbolizálhatja például a nemzetiségüket, zenei ízlésüket, kedvenc focicsapatukat vagy éppen azt az FMCG-gyártót, amely abban az évben a legtöbb ingyen reklámpólót szállította a fesztivál területére. Amire mi csak farsang idején vagyunk hajlandóak, azt ők megteszik bármikor. Közös ismertetőjelük: a meglett férfihangok öblös kánonja.

Ha kíváncsi a további karakterekre, kattintson a cikk folytatásáért!