A klímaváltozás az agyunkra is hatással van
A Sydneyi Egyetem agykutató központjának szakértői a héten nyilvánosságra hozott tanulmányukban összegezték...
A Sydneyi Egyetem agykutató központjának szakértői a héten nyilvánosságra hozott tanulmányukban összegezték eredményeiket. Kutatásaik szerint a természeti katasztrófák, például az áradások, az aszályos időszakok vagy az orkánok sok embernél depressziót, stresszes állapotot, sőt traumát idéznek elő. Egyes esetekben a katasztrófák után az öngyilkossági ráta akár nyolc százalékkal is megnövekedhet.
A kutatók vizsgálataik során elsősorban Ausztráliára koncentráltak, ahol néhány éve rendszeresen jelentkeznek aszályos időszakok, pusztító erdőtüzek és áradások.
A szélsőséges időjárásnak jelentős következményei vannak a gazdaságra nézve is. Vállalkozások, gazdaságok, sőt olykor egész faluközösségek esnek áldozatul a klímaváltozásnak, aminek szintén nagy hatása van a lelki egészségre.
"Nemcsak azok az emberek érzik meg a hatást, akik közvetlenül ki voltak téve az életveszélyes helyzeteknek, hanem mindenki érintett, akinek hosszabb távon együtt kellett élnie a katasztrófa veszélyével" - hangsúlyozta Ian Hickie, a kutatóintézet vezetője.
A klímakutatók az elkövetkezendő évtizedekben is a hőmérséklet emelkedésével számolnak. "Ezen még egy hűvös nyár vagy egy különösen hideg tél sem segíthet" - közölte Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.
A szakértő szerint a szélsőséges időjárási jelenségek száma gyarapodhat a következő években. "A csapadékos területek még csapadékosabbak, a száraz régiók még szárazabbak, a heves zivatarok pedig még intenzívebbek lesznek - figyelmeztetett Levermann. - Ha így folytatjuk, ahogy most, az átlagos hőmérséklet 2100-ra öt Celsius-fokkal növekedhet. Ezt csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével akadályozhatjuk meg."
A kutatók vizsgálataik során elsősorban Ausztráliára koncentráltak, ahol néhány éve rendszeresen jelentkeznek aszályos időszakok, pusztító erdőtüzek és áradások.
A szélsőséges időjárásnak jelentős következményei vannak a gazdaságra nézve is. Vállalkozások, gazdaságok, sőt olykor egész faluközösségek esnek áldozatul a klímaváltozásnak, aminek szintén nagy hatása van a lelki egészségre.
"Nemcsak azok az emberek érzik meg a hatást, akik közvetlenül ki voltak téve az életveszélyes helyzeteknek, hanem mindenki érintett, akinek hosszabb távon együtt kellett élnie a katasztrófa veszélyével" - hangsúlyozta Ian Hickie, a kutatóintézet vezetője.
A klímakutatók az elkövetkezendő évtizedekben is a hőmérséklet emelkedésével számolnak. "Ezen még egy hűvös nyár vagy egy különösen hideg tél sem segíthet" - közölte Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.
A szakértő szerint a szélsőséges időjárási jelenségek száma gyarapodhat a következő években. "A csapadékos területek még csapadékosabbak, a száraz régiók még szárazabbak, a heves zivatarok pedig még intenzívebbek lesznek - figyelmeztetett Levermann. - Ha így folytatjuk, ahogy most, az átlagos hőmérséklet 2100-ra öt Celsius-fokkal növekedhet. Ezt csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével akadályozhatjuk meg."