A tervek szerint 2015-ben avatják fel a gízai piramisoknál épülő új egyiptomi régészeti múzeumot, amelyben több mint 100 ezer műkincset tesznek közszemlére a fáraók korából - jelentette be Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter kedden. A politikus előző nap írt alá megállapodást az Orascom egyiptomi és a B6 belga építőipari cégekkel a gigantikus beruházás harmadik szakaszának megvalósításáról.
A Nagy Egyiptomi Múzeum felépítésére azért van szükség, mert a kairói belvárosban, a Tahrir téren lévő Egyiptom Múzeum már nem képes befogadni az új leleteket és a hatalmas turistaáradatot. A beruházás még Hoszni Mubarak elnöksége idején, 2002-ben indult. Záhi Havvász volt régészeti vezető 2010-ben a Hill International nevű amerikai céggel írt alá megállapodást az 550 millió dollár összköltségű gigaberuházás 2012-re történő befejezéséről.
A 117 hektáros múzeum Kairó kapuinál, a gízai piramisok melletti fennsíkon lesz, és nemcsak az ókori Egyiptomról szóló legnagyobb és legjelentősebb tárgyi gyűjteménynek ad otthont, hanem nemzetközi kulturális központként is működik majd. Helyet kap benne egy nemzetközi mumifikálási kutatóközpont, és sok raktár is a leleteknek.
Bejáratát a legjelentősebbnek tartott egyiptomi uralkodó, II. Ramszesz kolosszális szobra őrzi majd, amelyet már 2006-ban a helyszínre szállítottak a kairói Tahrir térről.
Az egyiptomi hatóságok arra számítanak, hogy a világ legjelentősebb, 2015-re elkészülő óegyiptomi régészeti gyűjteménye évente öt-nyolc millió turistát vonz majd.
