Az új török divatmagazin fél éve van a piacon, és máris a kiadó egyik legnagyobb sikere. Különösen azért, mert divatosnak lenni fejkendőt viselve elég ellentmondásosnak tűnik. A török nők közel 70 százaléka ugyanis elfedi a haját, sokan hagyománytiszteletből, mások pedig vallási meggyőződésből – írja a Spiegel Online.

Törökország a politikában és a vallásban szigorú elveket vall, de emellett világi ország. A köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk számos reformot vezetett be annak érdekében, hogy modernizálja Törökországot a múlt század első felében; közéjük tartozott a fejkendő-viselés betiltása is, mivel a nyugat-orientált elit elmaradottnak és vidékinek érezte az országot.

Ám amióta kilenc évvel ezelőtt az iszlám gyökerű, konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) került hatalomra, sok nő újra büszkén viseli a fejkendőt. Az Ala magazin (arabul azt jelenti: kiváló) oldalairól úgy tűnhet, mintha a fejkendő újra kötelező volna, hiszen minden modell viseli, igaz, drágábbnál drágább anyagokból. A lap alapítója, Mehmet Volkan Atay muszlim életmódmagazinként definiálta az újságot, amelyben téma a divat, a dekoráció, a gyerekek és a karrier; a szex azonban nem kerül szóba. Flörttippek helyett vallásos szerelmi költeményekkel ismerkedhetnek meg az olvasók a lap hasábjain.

Álá-Kristina Tirier

Allah és a luxus keveréke az első kiadás óta jól működik. Június óta a forgalomba hozott példányok száma tízezerről harmincezerre emelkedett. Az Ala így a többi női lap, a Vogue, az Elle és az InStyle mellett helyet biztosított magának a piacon, és nemcsak Törökországban, hanem Németországban is sok előfizetője van. Az Ala Facebook-oldalának több mint százezer követője van, ahol intenzív vita folyik a magazinról.

Gazdagok, műveltek, divatéhesek

Mióta az Ala magazin betört a piacra Törökországban, kisebbfajta kulturális háború tört ki. A konzervatív nézeteket vallók szerint a lap a nyugati kapitalizmus hatására indult, szerintük a luxus, a divat és az iszlám értékei összeférhetetlenek. A Facebookon már anti-Ala csoport is alakult, ahol Ahmet Turan Alkan, a Zaman nevű konzervatív lap újságírója cinikus megjegyzést tett: „Ha már garantált, hogy eljutunk a túlvilágra, élvezzük ezt a hazug világot, vásároljunk drága márkákat és tanuljuk meg a boldog élet trükkjeit!”

Az Ala olvasói a muszlim burzsoázia tagjai, akik konzervatív értékeket képviselnek, de modern fogyasztók, 18 és 35 év közötti gazdag, divatéhes nők. Évezik a luxust, vagy csak álmodoznak róla, bevásárlóközpontokban töltik a délutánjaikat, esténként pedig „alkoholmentes” szórakozóhelyre járnak.

Ironikus módon éppen a vallásos-konzervatív párt, az AKP tagjai azok, akik ezt az életmódot felvirágoztatták, ugyanis a gazdaság fellendülésének következében az egy főre jutó jövedelem megháromszorozódott az országban, mióta ők vannak hatalmon.

A tőke és a hatalom hagyományosan az Isztambulban, Ankarában és Izmirben élő felvilágosult elit kezében van, de az utóbbi években a nagyobb városokban az Anatóliából származó vallásos közép- és felsőosztály is megerősödött. Az újgazdagok szívesen hencegnek a vagyonukkal, lakásokat vásárolnak a Boszporusznál, német autókat használnak, a feleségüket Chanel-be öltöztetik, Emine Erdogan divatmodell, a miniszterelnök feleségének mintájára. Erdogan az elegáns stílust képviseli és újra szalonképessé tette a fejkendőt. Az ország vezetőjének oldalán, fejkendővel a fején is a „karrierista asszonyt” képviseli, megmutatva, hogy a kendő már nem akadály.

Magas sarok, szemérmes pillantás

Manapság a török társadalom tart a vallási irányzat megerősödésétől és a társadalom iszlamizálásától. Egyre több nő visel fejkendőt úgy, hogy mindemellett magabiztos marad, és divatosan jelenik meg a nyilvánosság előtt, pedig a Korán szerint láthatatlannak kellene maradniuk és csak a pillantásukat megmutatni.

Szemlesütve, divatosan

Álá

„Sok nő azért visel újra fejkendőt, mert a mi öltözékünket is divatosnak találja” – mondta Ezra Sezi divatszerkesztő, az Ala ügyvezető szerkesztője. A 24 éves nő pszichológiát tanult egy magánegyetemen, és saját bevallása szerint szenvedélye a divat. Farmert visel, magas sarkúval, kezében iPhone, a fején pedig fejkendő, amit 14 éves kora óta büszkén visel. „A családomban minden nő viselte, én sem akartam másként” – mondja, annak ellenére, hogy nem szigorúan vallásos.

Most egyszerűen csak inspirálni szeretnék a nőket a fejkendőviselésre. Az Ala alapítója, Atay szerint azonban a fejkendő viselése nem lehetőség, egy hithű muzulmán nő bűnt követ el, ha nem viseli.

Az Ala magazin úgy mutatja be a fejkendős nőket, mint karrieristákat, modelljeik kizárólag diákok vagy dolgozó nők. Rengeteg muszlim nő vágyik a tanulás és a karrier lehetőségére, hogy a szerepük többé ne korlátozódjon az anyaságra és a háztartásvezetésre.

Első a család jóléte és akarata

A legtöbb török nőnek még ma sincs lehetősége tanulni, a diplomás nőknek azonban csak 16 százaléka viseli a fejkendőt. A közintézményekben egyébként évtizedek óta tilos fejkendőt hordani, ezt a tilalmat néhány éve csak az egyetemeken lazították fel, de aki orvos, tanár vagy bíró szeretne lenni, annak meg kell válnia a hagyománytól.

Az Ala olyan muszlim nőket mutat be, akik kendővel is sikeresek lettek, nekik szól a „legjobb irodai ruházatról” szóló szavazás is. Emellett a szerkesztők szántak néhány oldalt jogi tanácsadásra is a lapban, ahol meglepően felvilágosult hangnemben válaszolnak az olvasók olyan kérdéseire, mint például, hogy szükséges-e egy nőnek férje beleegyezését kérnie ahhoz, hogy vállalkozást indítson.

A válaszban Ilja Celika jogi szakember elmagyarázza, hogy már más idők járnak. Azok, akik megfelelnek a férjük és a családjuk elvárásainak, a karrierjükkel is foglalkozhatnak. A fiatal muszlim nők életében még ma is a család akarata és jóléte az elsődleges Törökországban, és az Ala magazin is ezt az értékrendet képviseli.