"A hiénákról az terjedt el, hogy ostoba dögevők, valójában azonban újításra képesek és technikai problémák megoldására" - idézte Sarah Benson-Amramot, a St Andrews Egyetem tudósát a The Daily Telegraph című brit lap. "A foltos hiénák ráadásul meglehetősen ügyesen oldanak meg közösségi problémákat és a gondolkodásnak olyan jeleit mutatják, mint néhány főemlős" - tette hozzá.

Amram egyebek közt húst tartalmazó doboz felnyittatással tesztelte hiénák értelmi szintjét. Néhány állat csak pár módon próbálkozott a doboz kinyitásával, ám akadtak, amelyek sokféleképpen kísérleteztek: harapással, felborítással, "aláaknázással". Utóbbiak árkot ástak a doboz alá, és megpróbáltak onnan beléhatolni. Azok a hiénák, amelyeknek egyszer sikerült a dobozt kinyitniuk, képesek voltak az ismétlésre, és már gyorsabban végeztek a feladattal, azaz tanultak az előzményekből.

Ilyen szellemi fürgeséget korábban a tudományos világ csak az embernek és pár főemlősnek tulajdonított, idővel azonban "előléptette" a varjakat, galambokat, polipokat, kutyákat és még a birkákat is.

A teszteléskor megmutatkozott, hogy a dobozt kinyitni képtelen hiénák sem teljesen "hülyék". Egyikük letáborozott a doboz ajtaja mellé és megvárta, hogy egy társa sikerrel járjon, majd villámgyorsan megelőzte.