A százéves fürdő ma is az egyik leginkább közkedvelt fővárosi hely, ahol eredményes egészségügyi ellátás is folyik. A budapesti fürdőket átgondolt terv alapján működtetik, és reálisnak látszik az a terv, hogy 2014 és 2020 között uniós forrásból legalább 15 milliárd forintot fordítsanak a fürdő korszerűsítésére – mondta a csütörtöki ünnepségen György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes.

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója az elmúlt időszakban megjelent nemzetközi elismerő szavakat emelte ki, és jelezte: a BGYH évi másfél milliós vendégének csaknem fele a Széchenyi fürdőt látogatja.

Száz évvel ezelőtt, 1913. június 16-án adták át az első pesti gyógyfürdőt, a Széchenyit, amely létét a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti.

Zsigmondy a városligeti hőforrások után kutatva, a mai Hősök terén 970 méter mélyre fúrva kénes forrást talált, amely fölé artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben vizét a Városligeti tavon lévő Nádor-szigetre vezetve kő és márvány kádfürdős Artézi fürdőt hoztak létre. Az évtized végére szűknek bizonyult fürdő helyett a városatyák újat építtettek, a tervezéssel Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. Az 1909. május 7-én megkezdődött építkezést a tervező halála miatt volt kollégái, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították.

1913. június 16-án adták át a 3 millió 900 ezer aranykorona költségű Széchenyi Gyógyfürdőt. Az épületben kialakított 51 magánfürdőt, a majdnem 200 fős férfi és női gőzfürdőt, valamint a 170 fős férfi és női népfürdőt az 1200 köbméter napi hozamú, 73,8 fokos hőforrás látta el vízzel. A magánfürdők közül tizenötöt szalonszerűen, a többit egyszerűbben rendezték be, bennük tükrös asztalka és heverő szolgálta a kényelmet.