Illovszky Rudolf © Vasassc.hu

Az 1922. február 21-én, Budapesten született balszélső 1933-tól futballozott az MTK-ban. Mivel a zsidótörvények miatt az egyesület legtöbb vezetője 1940-ban kénytelen volt visszavonulni, az MTK ekkor kimondta saját föloszlását. Az akkor 18 éves Illovszky így került a Vasasba, ahol 1955-ös visszavonulásáig játszott: 270 meccsen 87 gólt lőtt. 1945 és 1948 között háromszor válogatott is volt, de 1949-ban bekerült a válogatottba a balszélső Czibor Zoltán, aki mellett Illovszky – a szó szoros értelmében – nem rúghatott labdába.

Illovszky már játékos-pályafutásának vége felé a Vasas serdülő- és utánpótláscsapatánál edzősködött. 1957-ben szakedzői oklevelet szerzett és ugyanebben az évben a nagycsapat edzőjévé nevezték ki. 1963-ig, majd utána még összesen ötször, utoljára 1995-ben volt szeretett csapata edzője. 1966 és 1967, illetve 1971 és 1974 között a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. A hetvenes-nyolcvanas években edzősködött Görögországban és Ausztriában is.

A Vasas edzőjeként csapatával összesen négyszer – 1961-ben, 1962-ben, 1965-ben és 1977-ben – nyert magyar bajnokságot, 1986-ban pedig Magyar Népköztársasági Kupát. Emellett a Bajnokcsapatok Európa Kupájának 1957-58-as kiírásában a Vasas bejutott a legjobb négy közé, mégpedig úgy, hogy a negyeddöntőben az Ajax Amsterdamot 6:2-es összesítéssel búcsúztatta. Az elődöntő első meccsén a Vasas 4:0-ra kikapott Madridban a Realtól. Az 1958. április 16-án rendezett visszavágón – százezer ember előtt – a Népstadionban hiába nyert 2:0-ra Illovszky csapata, a döntőbe az utóbb a kupát is megnyerő Real jutott be. Az azóta megszűnt Közép-Európai Kupát a Vasas összesen hatszor nyerte meg, s ebből kétszer, 1962-ben és 1965-ben Illovszky irányításával.

Az Illovszky irányította magyar válogatott az 1972-es belgiumi Európa-bajnokságon az utolsó helyet szerezte meg, ami – tekintve, hogy a tornán összesen négy csapat vett részt, odáig egy másfél éves selejtezősorozat vezetett – mai szemmel kiváló eredmény. Jellemző a magyar foci akkori és mai helyzetére, hogy a negyedik hely hatalmas csalódást jelentett az akkori Magyarországon, viszont a válogatott azóta egyetlen Európa-bajnokságra sem jutott ki. Két és fél hónap múlva, a müncheni olimpián Illovszky ezüstéremig vitte a válogatottat, ami – tekintve, hogy mind 1964-ben, mind 1968-ban Magyarország nyerte meg az olimpiai futballtornát – szintén elmaradt a várakozástól, ma azonban nagyszerű eredménynek számít(ana).

Az idős mester megérte fia halálát, de megérte azt is, hogy csapata – a Vasas volt az egyetlen magyar klubcsapat, amelynél edzősködött – Fáy utcai stadionját róla nevezzék el.

Tavaly  március 15-én Sólyom László a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával tüntette ki Illovszky Rudolfot.

Szegő Péter