Az október 21-ig látható kiállítás törzsanyaga az MNG és a Magyar Sportmúzeum gyűjteményéből érkezett, de kaptak alkotásokat a Szépművészeti Múzeumtól, a Magyar Nemzeti Múzeumtól és magánszemélyektől, művészektől is - hangzott el a megnyitót megelőző sajtóbejáráson.

Szabó Lajos, a kiállítás egyik kurátora, a Magyar Sportmúzeum igazgatója elmondta, hogy évtizedes terv valósult meg, szerinte ilyen léptékű sport tematikájú kiállítás még soha nem volt látható Magyarországon. Az igazgató emlékeztetett: a "kvázi nulla forintból megvalósuló" kiállítás címe egy szlogen, amelyet a legtöbben az újkori olimpiai mozgalom alapítójának, Pierre de Coubertinnek tulajdonítanak.

Szabó Lajos kiemelte a tematikus válogatás "széles spektrumát", a festmények mellett ugyanis szobrok, plakátok, érmek, serlegek, filmek is láthatók a múzeum A épületében rendezett tárlaton. Megjegyezte: a válogatásban nagy szerepet kapott az idén 50 éves Ezüstgerely pályázat, amely a sporttal kapcsolatos alkotásokat díjazza. Az igazgató arról is beszélt, hogy eredetileg egy sokkal nagyobb szabású tárlatot álmodtak meg, de annak megvalósítását az anyagi lehetőségek nem tették lehetővé. Reményét fejezte ki, hogy négy év múlva, a következő nyári olimpia alkalmából megrendezhetik az eredeti elképzelés szerint is a kiállítást.

Az igazgató rámutatott arra, hogy 1948-ig az olimpiákon művészeti megmérettetéseket is rendeztek, a tárlat a díjazott magyar alkotásokra is támaszkodik. Bemutatják azon olimpikonok egy-egy művét is, akik nemcsak a sportban, hanem a művészetben is jeleskedtek, például Hajós Alfrédét, Gellért Imréét, Manno Miltiadesét vagy Szepes Béla karikaturista munkáit, aki 1928-ban ezüstérmet kapott gerelyhajításban.

Petrányi Zsolt kurátor, az MNG Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője elmondta: a kiállítás célja volt, hogy a művészetek segítségével megmutassák azt, hogy a címként választott szlogen szavainak jelentése miként változott az idők folyamán, hogy a "ez a metaforikus váltás illusztrálható-e a művészet eszközeivel". Megjegyezte: hogy ezt bemutathassák, nem ragaszkodtak az olimpiai kategóriákhoz, hanem más sportágaknak is teret engedtek. 

A kiállítás a földszinten kezdődik, ott például életnagyságú szobrokat, kisplasztikákat, érmeket, serlegeket láthat a közönség a századfordulóról, az ötvenes évekből és kortárs alkotóktól. A kurátor szerint ezzel a testkultusz és az eredményesség témakörét szeretnék körüljárni, megadva a kiállítás "alaphangját". 

Az emeleten a tárlat a címszavakkal meghatározott három egységre tagolódik. A Gyorsabban címszó alatt az atlétika, a vízi sportok és a technikai sportok (autó, motor, bicikli, téli sportok) köré csoportosítható alkotások láthatók. A Magassabbra szekcióban a magasugrás, repülés, torna kapott helyet. "Leghátul látható az Erősebben szekció, ami nem véletlen" - jegyezte meg Petrányi Zsolt, kiemelve, hogy itt foglalkoznak az erő és a politika viszonyával, azzal, hogy miként viszonyult a sporthoz a politika a 1930-as és az 1950-es években. A kurátor rámutatott a gazdag filmanyagra (oktatófilmek, beszámolók), amelyeket a Sportmúzeumból kaptak a kiállításra.

A kiállításon olyan művészek alkotásai is láthatók, mint Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Vaszary János, Szőnyi István vagy például Egry József. Petrányi Zsolt kiemelte: a tárlathoz ősztől számos kísérőprogram csatlakozik.