"A Bozsik Program arról szól, hogy az ország minden szegletében legyen futball. Az már a profi klubok felelőssége, hogy kiválasszák a legtehetségesebb fiatalokat" - mondta Tamási Zsolt, az MTK Budapest Sándor Károly Akadémiájának igazgatója.

A szakember kiemelte, az akadémiák sok időt, pénzt és energiát fordítanak az edzők továbbképzésére, így az azokon pallérozódó fiatalok nagyon jó képzésben részesülnek. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az akadémiák önmagukban azért nem jelenthetnek megoldást a magyar futball problémáira, mert az utánpótlás-futballról hat és 23 éves kor között lehet beszélni, az akadémiákon pedig ebből csak három-négy évet töltenek a játékosok.

Meglátása szerint egy játékos életében az akadémiai évek előtti időszak a profi klubok felelőssége. A Bozsik Program keretében lebonyolított évi csaknem 7000 esemény által kínált lehetőséggel élve az egyesületeknek kell kiválasztaniuk a legtehetségesebb fiatalokat és utána megfelelő képzésben részesíteni őket. Az akadémiákon eltöltött periódus után pedig az utánpótlásképzés utolsó fázisa következik, amikor a fiatal játékost be kell építeni a felnőtt csapatba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a profi kluboknál eredménykényszer van, s az természetszerű, hogy például egy 27 éves idegenlégiós a rutinjának köszönhetően jobb teljesítményt képes leadni az élvonalban, mint egy akadémiáról éppen kikerült 19 éves tehetséges játékos. Ezért van az, hogy jelenleg 22-23 évesen tudnak csak stabil csapattaggá válni a fiatalok, miközben ő azt tartaná üdvözítőnek, ha ez 18-19 évesen megtörténne.

Tamási úgy vélte, hogy a sikert az jelentheti, ha minél hatékonyabban sikerülne összekapcsolni a Bozsik Program tömegesítését, a játékosok klubok általi kiválasztását, az akadémiai rendszert, majd a felnövő futballisták felnőtt csapatokba történő beépítést.

Szalai László, a magyar szövetség edzőképzését Mezey Györgytől átvevő szakember megemlítette: az elmúlt egy-két évben sok olyan kritika érte az akadémiákat, hogy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de ő ezt nem így látja.

A mostanáig a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiáját irányító tréner készített egy összeállítást, amelyben olyan európai klubokat vett alapul, melyeknek híresen jó az akadémiai képzése, s ezeket különböző szempontok alapján összehasonlította azokkal a magyar egyesületekkel (Honvéd, MTK, Videoton, Haladás), amelyeknek van akadémiájuk. Ez alapján a magyar klubok - különösen az MTK és a Honvéd -, kifejezetten sok fiatalt épített be a felnőtt csapatába, amelynek átlagéletkora olyannyira alacsony, hogy csak az Ajax felnőtt gárdájáé alacsonyabb a szemlézett külföldi kluboké közül.

"Azt a szempontot sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Barcelona évi 10 millió eurót költ az akadémiájára, míg a Honvéd például hozzávetőlegesen 0,9 milliót" - mondta Szalai.

A szakember úgy értékelt, hogy az előrelépéshez leginkább mentalitásbeli változásokra van szükség. Példaként említette, hogy az akadémiával rendelkező tulajdonosok olyan vezetőedzőt válasszanak, aki bátran hozzá mer nyúlni a fiatalokhoz. Kiemelte a felnőtt játékosok példamutató szerepének fontosságát, azt, hogy a szülők megfelelő és reális elvárásokat támasszanak gyermekeikkel szemben, illetve megemlítette a játékosügynököket, akiknek korrekt kapcsolatot kell ápolniuk a klubokkal és a szülőkkel is, továbbá megjegyezte, hogy a média pozitív és segítő hozzáállására is szükség lenne. Kiemelte még az utánpótlás edzők állandó továbbképzésének fontosságát is.

"Nem olyan rossz a kép, mint sokan vélik, a 32. helynél is előrébb juthatunk a FIFA világranglistáján a mi gyerekeinkkel" - zárta szavait Szalai. A gazdasági szekcióban a társasági nyereményadóból (TAO) befolyó pénzekkel kapcsolatban az ismert eredmények és felhasznált összegek ismertetése mellett Dénes Ferenc sportközgazdász a rendszer egy-két kockázatára hívta fel a figyelmet.

"Az egyik nagy kockázat, hogy vajon a szervezetek fenn tudják-e tartani a létrehozott pályákat. Olyan rendszert kell kiépíteni, amelyben később piaci alapon lehet működtetni a létesítményeket" - mondta Dénes Ferenc, aki megemlítette még, hogy a TAO bevezetése által csökkent a szponzoráció a magyar sportban.

Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sport Intézet igazgatója az infrastrukturális fejlesztés mellett a TAO olyan pozitív hatásairól beszélt, mint a rendszer munkahelymegtartó és -teremtő szerepe akár az építőiparban, akár az egyesületeknél, továbbá az állam bevételi oldalán ÁFA formájában jelentkező összeg. Kiemelte azt is, hogy az elfogadott fejlesztési tervekre az elfogadott összegeknek valamivel több mint 70 százalékát tudták lehívni a sportszervezetek, de különösen pozitív, hogy az elmaradott térségekben ennél jobb az arány.