A képlet a csoport legnagyobb téttel bíró meccse előtt pofonegyszerű volt: ha a horvátok nem győznek, nagy eséllyel kipottyanak, mert míg Mexikónak négy pontja volt az utolsó kör előtt, a horvátoknak csak három. A házigazda brazilokról pedig azt lehetett gondolni, hogy úgyis bedarálják a papíron leggyengébb csoporttagot, Kamerunt.

Ennek megfelelően a ki-ki meccsnek számító horvát összecsapást kezdtük nézni. És bár mondhatnánk, hogy a tét megölte a focit, meg hogy a csapatok a biztos védekezésre koncentráltak, de az első hatvanöt perc alapján őszintébb azt mondani: egyszerűen rosszul választottunk.

Neymar az ég felé néz

AFP / Francois Xavier Marit

Mert míg az első félidőben némi mexikói fölényt meg egy oltári nagy kapufát regisztrálhattunk (Herrera lőtte), a brazil meccsen három gól is esett: az első Neymar-gólt (egy gyönyőrű bepasszt bokából a hosszúba) még közelről kiegyenlítette Matip, de aztán a félidő vége előtt megint Neymar talált be.

A mexikói-horvát meccsbe eleinte a második félidő sem hozott lényegi változást: még azt is kénytelenek voltunk leírni, hogy odaadjuk a dalmát tengerpartot egy horvát gólért, csak történjék már valami. Ez aztán egy Srna-kezezésben manifesztálódott, amiért járt volna a jogos mexikói büntető, de az üzbég bíró az esetet csúnyán benézte. Őrjöngött a mexikói edző. A kispad. És ez úgy néz ki, a pályán játszó (inkább hivatását üzemszerű megbízhatóssággal végző) mexikóiakat is felpaprikázta.

Jött Marquez, aki már a negyedik vébéjén szerepel, és aki eddig mindegyiken úgy uralta a légteret, mintha egy F16-os és egy MiG 27-es házasságából született volna, és egy szöglet után megfejelte a vezetőt. Bár végre izgulhattunk egy picit, több rutinnal hátradőlhettünk volna, na, ez eldőlt. A horvátokban egy kulacs víz sem maradt, nemhogy annyi löket, hogy 20 perc alatt fordítani tudjanak. Öt percen belül aztán minden eldőlt: egy mintaszerű jobboldali támadás után Parelta adta be laposan jobbról, a túloldalon érkező Guardado pedig ballal bepasszolta a labdát a jobb felsőbe. 2-0.

Marquez uralja a fejjátékot

AFP / Emmanuel Dunand

És hogy nem álltak meg kettőnél, megint Marquez-nek köszönhető, aki a rövid saroknál csúsztatott meg egy szögletet a 82. percben, a hosszú kapufánál ott termett a csereként beállt Hernandez, és beljebb segítette a labdát. (3-0) Ekkor még arra is esély nyílt, hogy további két gólt szerezve Mexikó megelőzze a mésik meccsen akkor még 3-1-re menő vendéglátókat. De előbb a brazilok szereztek még egyet (1-4), majd a horvátok is szépítettek.

Arról, hogy ne legyen teljesen kiütésszagú a meccs, Perisic gondoskodott a 87. percben. Egy háromszögezést követően, melynek során Rakiticől sarokkal jött vissza a labda, Perisic ballal kilőtta a kapus bal lába melletti oldalt.

Ha az utolsó 20 perbe sikerült volna korábban belekezdeni, akkor a kínszenvedéseinket sem emlegetnénk. Az igaz, hogy ez a húsz perc is annak volt köszönhető, hogy a horvátok kénytelenek voltak kicsit kinyílni, mert a döntetlen nekik kevés lett volna – a mexikóiak pedig a szerencsével sem hadilábon állva kihasználták a helyzeteiket. Ennek ellenére csak ebben a periódusban jöttek sorra a helyzetek, korábban a tusakodás, dulakodás, a méterről méterre pozíciószerzés jellemezte a játékot.

AFP / Javier Soriano

Miután Mexikó győzött, nem számított, hogy a bíró – Srna kezezése miatt – nem adott meg egy jogos tizenegyest, és már az sem osztott-szorzott, hogy egy durva talpalás miatt kiállítottak egy horvátot. A brazilok végül 4-1-re győztek, így ők lettek a csoportelsők. Ez azt jelenti, hogy Chilével csapnak össze a 16 között. Mexikó pedig a vb-2. Hollandiával.