Egy hatalmas kaukázusi őrkutya, Kajmak várja a bakui Olimpiai stadion előtt a Chelsea és az Arsenal szurkolóit, s a brit lapok figyelmeztetik is az Azerbajdzsánba utazó briteket, hogy nem érdemes megsimogatni a lezárt sorompó előtt fel-le sétáló ebet, mert a nagytestű őrkutya közismerten nem szereti az idegeneket.

Kajmakkal azonban sokkal kevesebb angol szurkolónak lesz alkalma találkozni, mint amennyi meg szerette volna nézni a szerda esti Európa Liga-döntőt: az UEFA csak hat-hatezer jegyet biztosított a két csapat táborának, mert a bakui repülőtér nem tud egyszerre ennél több utast fogadni. Annak ellenére, hogy állítólag intézkedéseket hoztak a gépek kiszolgálásának és az útlevélkezelés felgyorsítására. Bakui közlések szerint 45 chartergép érkezik a menetrendszerű járatok mellett, s a Bakuba rendszeresen repülő légitársaságok is sűrítették járataikat.

Akik végül szereztek jegyet, arról panaszkodnak, hogy a döntő alkalmából igencsak felmentek az árak, úgy tűnik, mintha a szállodák, a taxisok és az éttermek a meccs körüli néhány napban próbálnának meg egy évre való pénzt megkeresni.

Lobbizás, vesztegetés, kijelölés

Nem csak az angolok boldogtalanok a döntő távoli helyszínének kijelölése miatt – miközben amúgy a két londoni csapat stadionja egymástól 12 kilométerre található – hanem azok is, akik szerint azért is hiba volt Bakunak adni a rendezést, mert Azerbajdzsán nagyon rosszul teljesít az emberi jogok tiszteletben tartása terén: a sajtó nem szabad, az ellenzékiek közül pedig feltűnően sokakat tartanak rács mögött különféle mondvacsinált okok miatt.

Az UEFA döntését bírálók szerint nagyon valószínű, hogy az olajban gazdag ország erőteljes lobbitevékenységgel, vagy mondjuk úgy, vesztegetéssel nyerte el a rendezési jogot. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Bakut abban az évben, 2017-ben jelölték ki, amikor kirobbant az azeri vesztegetési botrány: 2012–2014 között legalább kétmilliárd dollárnyi azeri pénzt mostak tisztára külföldi bankokban, s ennek az összegnek a jelentős részét arra használták fel, hogy lefizessék azokat az európai politikusokat, akik nyilvánosan is hajlandóak voltak dicsérni a kaukázusi országot.

Az elemzők szerint azért sem volt jó ötlet Bakut választani, mert ez volt az egyetlen olyan lehetséges térség, ahová egyes szurkolók, csapatok vagy játékosok nem utazhatnak el biztonsági okok miatt: Azerbajdzsán és Örményország halálos ellenségek, s emiatt történt az, hogy az Arsenal örmény középpályása, Henrikh Mkhitarján nem utazik Bakuba.

Henrikh Mkhitaryan

AFP / Maria Jose Segovia

Bár az azeriek állítólag szavatolták a biztonságát, érthető a játékos döntése, ahogy az is valószínű, hogy egy azeri játékos sem szívesen lépne fel Jerevánban, Örményország fővárosában.

Keleten legalább lássák

Baku kijelölése annak az egyébként igazságos döntésnek a következménye, hogy nem feltétlenül azokban az országokban rendezik meg a kupadöntőket, amelyek csapatai a legjobb eséllyel jutnak el a fináléig. Mert ha ez lenne, akkor szinte csak Spanyolországban, Angliában, Olaszországban vagy Németországban lennének a döntők, hiszen a Bajnokok Ligája döntőjébe 1991 óta nem jutott be kelet-, észak- vagy közép-európai csapat, ráadásul 2005 óta csak a fent említett kvartett csapatai jutottak el az utolsó mérkőzésig. „Ha már a kontinens nagy részének országai nagy eséllyel nem jutnak el a döntőig, akkor legalább arra lehetőséget kell adni, hogy ezen országok szurkolói élvezhessék élőben a döntőt, csak arra kellene vigyázni, hogy ne a rossz országokat válassza ki az UEFA” – írta elemzésében a The Guardian című brit lap.

Élesben a videóbíró

A 2015-ben átadott Olimpiai Stadionba közel hetvenezer néző fér be, így alighanem megdől az a csúcs, amelyet Moszkvában állítottak fel 1991-ben: akkor a Parma és a Marseille 62 ezer néző előtt játszott.

AFP / Mladen Antonov

Ez lesz egyébként az első Európa Liga-mérkőzés, amelyen bevetik a VAR-t azaz a videóbírót. A szabályok értelmében, ha hosszabbításra kerül sor, a csapatok egy negyedik cserét is végrehajthatnak.

A mérkőzést az az olasz Gianluca Rocchi vezeti majd, aki az idei Serie A sorozatban 124 sárga és hat piros lapot osztott ki. Rocchi mindkét angol csapatot jól ismeri, már több Arsenal–Chelsea-meccsen is ő volt a bíró.