Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Kiemelkedő ütemben növelte vagyonát a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalék, miközben a lakosság túlnyomó többsége esetében nem beszélhetünk gyarapodásról – állapította meg a Blochamps Capital, amely a friss 100 leggazdagabb magyar kiadványhoz kapcsolódva készített elemzést. Ennek legfőbb megállapítása, hogy a 100 leggazdagabb – a teljes lakosság 0,001 százaléka – vagyonmérete a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát adja, és ez az arány egyre nő:
a szupergazdag elit 2005-ben még 2,5 százalékos vagyoni súlya húsz év alatt több mint ötszörösére nőtt.
Még kiemelkedőbben látszik a leggazdagabbak vagyongyarapodása, ha a nominális értéket nézzük: míg a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között 47 ezerről közel 97 ezer milliárd forintra nőtt, azaz megduplázódott, a Top 100 leggazdagabb magyar ez idő alatt majdnem tízszeresére, 1181 milliárd forintról 11 000 milliárd forintra növelte vagyonát – idézték a közleményben Karagich Istvánt, a privátbanki szektort elemző cég ügyvezetőjét.
Ezzel a növekedéssel korrelál a privátbanki szektorban kezelt vagyon alakulása is, ahol még ennél is nagyobb, 13-szoros a növekedés: 2005-ben még 902 milliárd, 2025 elejére viszont már több mint 11 500 milliárd forint vagyont kezeltek az ágazat szolgáltatói. A náluk őrzött vagyon részaránya két évtized alatt 10 százalékponttal, 1,9 százalékról 11,2 százalékra nőtt a nettó háztartási pénzügyi vagyonon belül, ami alapján megállapítják, hogy „a privátbanki piac elsősorban a szupergazdagok gazdagodásának indikátora, nem pedig a tehetősebb középosztály gyarapodásának tükre”.
Erre utal az is,hogy a privátbanki ügyfélszámlák száma az elmúlt tíz évben stagnál – 2010 óta 42-47 ezer körül alakul –, miközben a kezelt vagyon exponenciálisan nő. „Mivel a lakossági vagyon mértékében jelentős növekedést tudott felmutatni ebben a tíz évben a legfelsőbb vagyoncentilis, így elmondható, hogy tényleg egyre nehezebb bekerülni a legfelső 10 százalékba is, de különösen lehetetlen kihívássá vált a legfelső 1 százalék közé férkőzés. Ez azt mutatja, hogy a gazdagok között is a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán” – idézik Karagich Istvánt. A Blochamps felmérése alapján a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8-9 százaléka birtokolja az összes kezelt vagyon 40 százalékát.
Fontos súlypontváltozásnak nevezik, hogy miközben 2015-ben még csak Csányi Sándor mondhatott magáénak 1 milliárd dollárt meghaladó vagyont, a leggazdagabbak populációjának várható alakulását összegző, 3-6 éves Blochamps-prognózis szerint
2025 végére már 7, míg 2030-ra 10 publikus dollármilliárdosa lesz Magyarországnak.
A cég további intenzív vagyonkoncentrálódást jósol a csúcsvagyonosok között is, a legalább 40 milliárd forintos vagyonnal bírók száma a 2025 eleji 75 főről az évtized végéig a 150-re bővül.
„Mindez azt jelenti, ha a koncentráció üteme így folytatódik, 2030-ra a magyar háztartások teljes pénzügyi vagyonának akár 17-20 százaléka is néhány száz embernél összpontosulhat” – idézik Karagich Istvánt, aki szerint közben nemcsak a felső-középosztály erősödésének dimanikája lassul, de a 3-25 millió forintos megtakarítással rendelkező bő 500 000 fős réteg létszáma is stagnál.
A Blochamps hároméves prognózist is közölt, amiben azt írják, hogy 2028-ra
- 9 dollármilliárdos lesz az országban,
- 20 000 milliárd forint fölé nőhet a pirvátbankok által kezelt vagyon,
- a jelenlegi 220 millióról 400 millió forintra nő egy átlagos privátbanki számla egyenlege,
- a privátbanki ügyfelek száma pedig továbbra is 30 000 fő körül stagnál,
- a Top 100 vagyonának aránya pedig elérheti a 14-15 százalékot.
Az elemző cég tulajdonosa a HVG-nek korábban adott interjúban részletezte, mi áll az egyensúlytalan vagyongyarapodási folyamatok hátterében: az egészséges versenypiac hiánya.
