Hamarosan genetikai tesztet végeznek majd az atlétanőkön annak megállapítására, hogy biológiailag nők-e. A sportolókon karrierjük során egy alkalommal elvégzett vizsgálat előfeltétele lesz annak, hogy a nők mezőnyében versenyezhessenek – jelentette be Sebastian Coe, az Atlétikai Világszövetség (WA) elnöke.

Az előírás bevezetéséről Indiában tartott ülésén döntött a WA tannácsa, amely több más, a transznemű és a fizikai nemi jellegzetességek atipikus fejlődésével járó (DSD) veleszületett állapottal élő sportolókra vonatkozó szabályt is szigorított – írja a BBC.

A genetikai teszt bevezetésének időpontjáról nem született döntés, de a PA hírügynökség úgy tudja, hogy a WA a szeptemberi tokiói világbajnokság előtt már alkalmazni tervezi.

Az ülést követően Coe azt mondta, hamarosan megszövegezik a döntést, és olyan tesztszolgáltatót fognak megbízni, amelyik képes elvégezni non-invazív és szárazvérfolt-elemzéseket. Az előbbinél a szájüregből gyűjtenek mintát, az utóbbinál egy kis vércseppet vesznek ujjbegyből, hagyják megszáradni a tesztkártyán, majd azt elemzik. A nyálanalízis során a nemi hovatartozást meghatározó, férfiakra jellemző SRY gént keresik majd, a vérvizsgálat során pedig a tesztoszteronszintet határozzák meg.

A WA két évvel ezelőtt tiltotta meg a férfi pubertáson átment transznemű sportolóknak, hogy a nők mezőnyében versenyezzenek a nemzetközi atlétikai eseményeken. A múlt hónapban a témát vizsgáló munkacsoport további javaslatokat tett annak nyomán, hogy új bizonyítékok „jelentős teljesítménybeli különbséget mutattak a pubertás kezdete előtthöz képest”.

A genetikai teszt elvégzése mellett a mostani döntések értelmében a WA ugyanazokat a szabályokat fogja alkalmazni a DSD-vel élő és a transz sportolókra.A jelenlegi szabályok szerint a WA a DSD-s sportolók esetében tesztoszteronszupressziót ír elő, a munkacsoport azonban arra a következtetésre jutott, hogy a férfinak született sportolók előnyben részesülhetnek nőkkel szemben még akkor is, ha nem estek át férfi pubertáson.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük a női szakágat” – mondta Coe, aki bízik abban, hogy a bevezetendő új szabályok megfelelnek mindenféle jogi kritériumoknak.

A nemzetközi szövetség elnöke – aki a múlt csütörtökön harmadik lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökválasztó szavazásán – arról is beszélt, hogy elkötelezett az olimpiai bajnokok pénzdíjának emelése mellett.

A tavalyi párizsi játékokon atlétikában először jutalmazták az aranyérmeseket, fejenként 50 ezer dollárral. Coe ígérete szerint a 2028-as Los Angeles-i olimpián már az ezüst- és bronzérmesek is kapnak pénzt. „Ez az, amiben mindig is hittem: ahol lehetséges, a sportoló anyagi biztonsága legyen prioritás” – mondta Coe, hozzátéve, hogy a következő négyéves ciklusban az atlétikai versenyek összdíjazása összesen 51 millió dollár lesz.

Szakértők szerint a pénzdíjak melletti elkötelezettsége – amiről az év végén Budapesten is beszélt – is hozzájárult ahhoz, hogy nem őt, hanem Kirsty Coventryt választották meg a NOB elnökének, pedig előzetesen favoritnak tartották.

Az ülésen az is kiderült, hogy a WA nem változtat az ukrajnai háború miatt kitiltott orosz és fehérorosz versenyzők szereplésével kapcsolatos álláspontján: a két ország sportolói továbbra is egyénileg, semleges színekben, szigorú feltételeknek megfelelve indulhatnak nemzetközi eseményeken.