Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"4e537ae8-60a5-4e07-abf6-87c897879ba8","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A gyilkos aligátort még keresik, a nő holttestét megtalálták.","shortLead":"A gyilkos aligátort még keresik, a nő holttestét megtalálták.","id":"20250507_aligator-tamadas-kenu-florida-kissimmee-to","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4e537ae8-60a5-4e07-abf6-87c897879ba8.jpg","index":0,"item":"c9267a58-0d56-415d-93fd-7c2be1d738eb","keywords":null,"link":"/elet/20250507_aligator-tamadas-kenu-florida-kissimmee-to","timestamp":"2025. május. 07. 11:12","title":"Aligátor ölt meg egy tavon kenuzó nőt Floridában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"62e4207c-7362-429b-bdf4-3580486d0700","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Közelegnek a fagyosszentek, a nyárias meleg egyelőre nem tér vissza. ","shortLead":"Közelegnek a fagyosszentek, a nyárias meleg egyelőre nem tér vissza. ","id":"20250507_idojaras-csucshomerseklet-gyenge-fagy","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/62e4207c-7362-429b-bdf4-3580486d0700.jpg","index":0,"item":"dd56693e-37f7-479d-a23c-fdd12a588b6e","keywords":null,"link":"/itthon/20250507_idojaras-csucshomerseklet-gyenge-fagy","timestamp":"2025. május. 07. 07:55","title":"Hidegebb van a szokásosnál, a hétvégén gyenge fagy is lehet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4c1ecabf-f99e-4b86-8df8-bd05e4c46342","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Amerikai kutatók szerint a művészeti foglalkozások valóban segítenek csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha valaki egyáltalán nem tud rajzolni, festeni, és általában véve kézügyessége sincs.","shortLead":"Amerikai kutatók szerint a művészeti foglalkozások valóban segítenek csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha valaki...","id":"20250506_muveszetterapia-kortizol-hormon-stresszkezeles","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4c1ecabf-f99e-4b86-8df8-bd05e4c46342.jpg","index":0,"item":"969b8991-54d9-451a-9e17-b948c016c922","keywords":null,"link":"/tudomany/20250506_muveszetterapia-kortizol-hormon-stresszkezeles","timestamp":"2025. május. 06. 20:03","title":"Rajzolgasson napi 45 percet, érezni fogja a jótékony hatását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3a71a55b-e6ba-496e-b4b0-c550445f07ff","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Hivatalosan az Európával való egyre szorosabb kapcsolatok miatt.","shortLead":"Hivatalosan az Európával való egyre szorosabb kapcsolatok miatt.","id":"20250508_Ukrajna-a-dollar-helyett-inkabb-az-eurohoz-kotne-a-hrivnyat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a71a55b-e6ba-496e-b4b0-c550445f07ff.jpg","index":0,"item":"846214bb-bbf5-4fc2-a997-2f8dbe353969","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250508_Ukrajna-a-dollar-helyett-inkabb-az-eurohoz-kotne-a-hrivnyat","timestamp":"2025. május. 08. 07:40","title":"Ukrajna a dollár helyett inkább az euróhoz kötné a hrivnyát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2143146c-0f6b-4acf-ae7f-a9642a31ae1b","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"2023-ban még csak 16,5 milliárd forint volt a klub bevétele.","shortLead":"2023-ban még csak 16,5 milliárd forint volt a klub bevétele.","id":"20250507_Kozel-20-milliard-forintbol-gazdalkodott-a-Fradi-2024-ben","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2143146c-0f6b-4acf-ae7f-a9642a31ae1b.jpg","index":0,"item":"5395439a-0c7e-4fa9-ac0d-b66a59c4233f","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250507_Kozel-20-milliard-forintbol-gazdalkodott-a-Fradi-2024-ben","timestamp":"2025. május. 07. 20:28","title":"Közel 20 milliárd forintból gazdálkodott a Fradi 2024-ben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d83b38b6-e35c-4947-b94e-fc8e1d4b7ece","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Friedrich Merz nagy meglepetésre a kedd délelőtti első szavazáson nem kapta meg a szükséges szavazatszámot ahhoz, hogy ő legyen az új német kancellár, délután már megkapta a bizalmat a Bundestagtól.","shortLead":"Friedrich Merz nagy meglepetésre a kedd délelőtti első szavazáson nem kapta meg a szükséges szavazatszámot ahhoz...","id":"20250506_friedrich-merz-nemetorszag-kancellar-szavazas-bundestag-cdu-csu-spd","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d83b38b6-e35c-4947-b94e-fc8e1d4b7ece.jpg","index":0,"item":"1e1b1b36-666d-44cb-bdef-f001d12ea57e","keywords":null,"link":"/vilag/20250506_friedrich-merz-nemetorszag-kancellar-szavazas-bundestag-cdu-csu-spd","timestamp":"2025. május. 06. 16:20","title":"Másodjára már megválasztották kancellárnak Friedrich Merzet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2","c_author":"Lőrincz Tamás","category":"360","description":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik országból érkező állampolgárokat a tartózkodási engedély megszerzésében az állami aranyvízumprogramban. Az érintettek szerint ezért hatalmas munkát kell végezni, és sok a költség is.","shortLead":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik...","id":"20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2.jpg","index":0,"item":"7628e946-5b2d-49a9-af7d-1facf1b5dec8","keywords":null,"link":"/360/20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","timestamp":"2025. május. 08. 06:30","title":"Nagy kaszálásra készülnek a hazai közvetítők, és Tiborczék sem maradnak ki az aranyvízumbizniszből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"708d7cbb-6730-4f34-846a-eceb627b964e","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Kollégánk, Veres Viktor munkáját is díjazták.","shortLead":"Kollégánk, Veres Viktor munkáját is díjazták.","id":"20250506_magyar-sajtofoto-palyazat-veres-viktor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/708d7cbb-6730-4f34-846a-eceb627b964e.jpg","index":0,"item":"29b8ee89-c363-45a6-bfc2-9684ed3d8297","keywords":null,"link":"/itthon/20250506_magyar-sajtofoto-palyazat-veres-viktor","timestamp":"2025. május. 06. 20:07","title":"Átadták az elismeréseket a Magyar Sajtófotó Pályázat győzteseinek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Öt cég ugyanúgy osztotta fel egymás között az internetet, mint az 1920-as években a rádió- és a telefonkonszernek az akkoriban létező kommunikációs csatornákat. Facebook, Google, Microsoft, Yahoo, AOL - és a jól bevált módszerek. Ilyen lesz a web húsz év múlva.
Születésnapját ünnepli hamarosan a www, húsz évvel ezelőtt (konkrétan 1991. augusztus 6-án) került ki az első weblab. Tim Berners-Lee készítette a CERN munkatársaként, arról szól, mi az internet, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni. A Usenet nevű online fórumon invitálta meg az internetezőket az első www-szerverre.
Amikor szóba kerül a net jövője, múltja, jelene, majdnem biztosan arra is ráterelődik a szó, hogy egyesek – legtöbbször a politikusok – a netet részben vagy egészben kontrollálni akarják. Aki abból indul ki, hogy a net szabad volt, szabad és az is marad, nem számol azzal, hogy a történelem – ha nem ismétli is önmagát – bizonyos együttállásokat igenis újra előadhat.
A legnagyobb
AP
Ugyanaz történik, mint anno a rádióval
A Spiegel Online Tim Wu, a Columbia Egyetem professzorának könyvét idézi. A jogász a The Master Switch: The Rise and Fall of Information Empires (A főkapcsoló – az információs birodalmak tündöklése és bukása) című könyvében azt írja, vitathatatlanul gyorsan változnak az új kommunikációs csatornák a gazdasági és politikai érdekek hatására. A rádiót hozza fel példának, ami az Egyesült Államokban kezdetben kevéssé szabályozott médium volt. Magánszemélyek, kisebb érdekcsoportok, szakszervezetek és egyesületek sugároztak helyi programokat hetente néhány órában. A rádióamatőrök világa virágzott, mert az üzleti modell a készülékek értékesítésére összpontosított, és senki nem akart reklámokat.
Igen ám, de miután 1922-ben leadták az első rádiós hirdetést, hamarosan világossá vált: a spotokból jóval nagyobb jövedelem származik, mint a készülékek értékesítéséből. Nagy rádiós műsorszolgáltatók születtek, hogy folyamatosan lekössék a hallgatók figyelmét, hiszen ez volt a jelentős hirdetési bevételek feltétele. Az amerikai hatóság kiadta a frekvenciákat a nagy kereskedelmi műsorszolgáltatóknak - később hasonlóan járt el a televízió esetében is. A gazdasági érdekek és politikai döntések nyomására eltűnt a nyílt csatornák színes kavalkádja, felváltotta a jól beszabályozott amerikai műsorszóró rendszer ma ismert formája. Az egykori rádiós gigászok - az NBC és a CBS – még ma is hatalmas médiakonglomerátumok.
Rádiós programokat készíteni vagy szabályozni? Minden pártnak megvolt a maga ötlete arra, hogyan kellene a rádiónak működnie. Ahogy most az internettel kapcsolatban is mindenkinek megvan az elképzelése.
Kérjük, fáradjanak beljebb!
AP
"Ingyenes" és "nyitott" szolgáltatás a csali
Egy 1995-ös szöveg jól mutatja, mit vártak akkoriban: Matthias Lange például úgy vélte, nem áll fenn annak a veszélye, hogy olyan szolgáltatók, mint például a Microsoft, a szabad, önszabályozó e-mailező csoportokkal szemben érvényesíteni tudnák az érdekeiket. 16 év elteltével az ingyenes mailboxok niche termékek, a webes mail-közösségek, mint például a holland De Digitale Stad (virtuális város) is, eltűntek. A zárt szolgáltatások, mint a nyolcvanas évek meghatározó internetszolgáltatója, a Compuserve is volt, nem élték ezt túl. Ugyanúgy, ahogy anno felfedezték a rádióreklám jövedelmező üzleti modelljét, az emailt is kisajáttották az üzletemberek. A webet is ezek a részben ingyenes és nyitott szolgáltatást adó cégek uralják.
Jó példa erre a Google: jóformán a teljes interneten keres, találataihoz ingyenes hozzáférést kínál, és jövedelemének jelentős részére a reklámokból tesz szert. Ugyanakkor úgy "ingyenes", hogy az adatainkkal drágán megfizetünk a szolgáltatásért, és úgy "nyitott", hogy egyre zártabb világba tereli a felhasználókat.
Microsoft-sajtótájékoztató. A legismertebb elem
AP
Facebook, Google, Microsoft, Yahoo, AOL
A Comscore statisztikai szolgáltató cég 2010 decemberében publikált adatai szerint az amerikai internetezők több mint 41 százaléka az öt legnagyobb szolgáltató – a Facebook, a Google, a Microsoft, a Yahoo és az AOL oldalain töltötte az idéjét, amikor internetezett. Egy évvel korábban az arány még mintegy 37 százalék volt.
A stratégiájuk nem újdonság. Az 1900-as évek elején az American Telephone and Telegraph Corporation (AT&T, Amerikai Telefon és Telegráf Társaság) nagyon olcsón kínálta a kis, helyi gyártóknak, hogy a hálózatukat együttműködés keretében csatlakoztassák az AT&T rendszeréhez. Abban a pillanatban, hogy a kis cégek az óriás infrastruktúrájától függtek, azonnal megváltoztatták a feltételeket. Az egykori konkurenseket vagy megvásárolták, vagy kiszorították a piacról. Egyes programozók, akik emlékeznek a Twitter nyitott infrastruktúrájára, valószínűleg látják a párhuzamot.
Feltűnő, hogy ezek a vállalatok ma szinte minden területen megvetik a lábukat: mobilkommunikáció, zene értékesítése, e-könyvek, közösségi hálózatok, fogyasztói elektronika - szinte mindegyik internetes óriás mindent csinálni akar és mindenből pénzt óhajt látni. Így volt ez az 1920-as években is, amikor a telefontársaságok rá akarták tenni a kezüket az új műsorszórási üzletre. A nagyobb vállalatok, mint például az AT&T, szabadalmakat vásároltak fel, hogy a kisebb-nagyobb riválisaikkal szemben érvényesüljenek.
Ez várható húsz év múlva
Az AT&T anno csábító ajánlatokkal állt elő az összes politikai fórumon is. Azzal érveltek, hogy ha elég erősek lehetnek és maradhatnak, számtalan hasznos szolgálatot tehetnek az államnak. Bekábelezik az országot, a rádióprogramok politikailag kiegyensúlyozottak lesznek, a filmek pedig „tiszták”.
A legismertebb
AP
És ma? Sokan emlegetik a „Facebook-forradalmakat”: a közösségi hálón szerveződő, diktátorokat buktató civil kurázsit, a kormánnyal szemben álló választói tömegek hatalmát. Közben az amerikai elnök a Facebookon és a Twitteren válaszol a felhasználók kérdéseire.
Készül a szép új világ, amelyben a kvázimonopóliumok egyre nagyobb hasznot húznak, és átveszik a stafétát azoktól, akik az 1920-as években alapozták meg a szerencséjüket.
Nem a használt vagy fejlesztett technikától függ, hogy ezek a projektek a sokszínűséghez vezetnek vagy az innovációt gátló monopóliumokhoz. A rendszernek önmagában nincs terve, hiszen ugyanazok a hálózati eszközök szolgálhatják a kínai cenzúrázott intranetet vagy a Wikipediát is.
Hogy a hálózat hogyan fog kinézni húsz év múlva, a technikai fejlődéstől ugyanannyira függ, mint a politikai döntéshozóktól, befektetőktől, a szabályozóktól, a felhasználóktól és a szavazóktól.
Több IT-blogger is arra a következtetésre jutott, hogy közösségi keresési szolgáltatás indítását tervezi a Microsoft. Egy véletlenül publikált félkész terv alapján úgy tűnik, egyetlen felületen lehet majd kezelni a különböző közösségi oldalakon létrehozott profilokat.
Ügyfél-elégedettség szempontjából a Facebook a legutolsó a közösségi oldalak rangsorában egy amerikai felmérés szerint. A Wikipedia az első, a YouTube a második, a MySpace pedig már nem szerepel a listán.
Politikus alsónadrágban, a diplomájával hencegő sznob nő, vandálok, magát damaszkuszi leszbikus nőnek valló amerikai férfi - mindenki egyértelmű nyomot hagy maga után a neten. Egyre valószínűbb, hogy egy kínos videó, egy intim fotó vagy egy keresetlen szavakkal megfogalmazott email nyilvánosságra kerül.
A csődbe jutott telekommunikációs cég 4,5 milliárd dollárért értékesítette szabadalmi portfólióját egy hat cégből álló konzorciumnak, melynek tagja többek között az Apple és a Microsoft is.