szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Az egész világot megrázó norvégiai kettős merénylet után ismét az internet szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást a német belügyminiszter. Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A Spiegel idézi Danah Boyd internetkutatót is, aki szerint ez több kárt okozna, mint hasznot.

A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell terjeszteni - érvelt a miniszter a Spiegel-cikkben. Úgy vélte: a norvégiai merényleteket végrehajtó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a politikai indíttatású merénylők ma gyakran felismerhetetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes nézeteiket.

A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett kiállnak. "Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is" - tette fel a kérdést a belügyminiszter.

Hans-Peter Friedrich megismételte azt a korábbi állásfoglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló merényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az elmúlt időszakban az országban leleplezett merényletkísérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézeteinek terjesztésére.

Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve - elutasították a belügyminiszter javaslatát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történtek után "valamit tenni kell".

Több kárt okozna, mint hasznot

A Spiegel egy másik cikkében ugyanakkor Danah Boyd internetkutató blogját is idézi. Röviden összefoglalva a kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy számtalan olyan eset lehetséges, amikor a becenév vagy álnév használata elkerülhetetlen: bűncselekmények áldozatai, aktivisták, melegek, a társadalom kiközösítettjei rejtőznek legtöbbször kitalált nevek mögé a neten. Ha kötelezővé teszik a valós név használatát, attól nem lesznek a felhasználók erősebbek, csak a sebezhetőek válnak még kiszolgáltatottabbá.

AP

Mítosz, hogy a Facebookon valódi neveket használnának az emberek - a világ legnagyobb közösségi oldala sem tudja kikényszeríteni a valós nevek használatát. Mit is kezdhetnének egy maláj vagy egy arab névvel, ha még egy portugállal sem boldogulnak. Ráadásul sokkal többről van szó, mint hogy megengednek-e vicces beceneveket használni a Google pluszon például. Miután a Google törölni kezdte a nem valós neveket használó regisztráltakat, a tech-szcéna 48 órán belül kihátrált a projektből.

A kutató szerint nem kevesebbről van szó, mint az önvédelem jogáról, az embernek arról a jogáról, hogy maga kontrollálja, mi ad neki biztonságot. Ha a Facebook vagy a Google törődik a felhasználói biztonságával, komolyan kell vennie a kritikus hangokat. Sok ember ugyanis kevésbé van biztonságban, ha beazonosítható. És általában azok a legsebezhetőbbek is, akik a legkevésbé vannak biztonságban.

Nem lehet garantálni, hogy biztonságban lesz, aki álnevet használ, de ha ezt megtiltják, garantáltan sérülnek azoknak a jogai, akik becenevet használnának. "A valós nevek használatát kötelezővé tenni az itnerneten szerintem a hatalommal való visszaélés" – érvel Danah Boyd internetkutató.


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Hálózat

Nagyüzemben függesztik fel a Google+ profilokat

Nagy felzúdulást keltett, hogy számtalan Google+ profilt felfüggesztett a Google - nem volt a cég elvárásainak megfelelő ugyanis a megadott név. A furcsa nevű embereknek be kell bizonyítaniuk, hogy tényleg így hívják őket, az álneveket, beceneveket száműzik a rendszerből.