szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem kizárt, hogy a főként Angliában óriási károkat okozó, úgynevezett szivacsos agysorvadás (BSE) az emberekről terjedt át az állatokra úgy, hogy a takarmányokba az állati maradványok mellett emberi csontok is kerülhettek – erre a hátborzongató feltételezésre jutottak brit tudósok.

BSE-ben elpusztult marhák. Az emberi fertőzés
nincs kizárva
© AP
A kenti, illetve az edinburgh-i egyetem két kutatójának nyomozásairól a Lancet című brit orvosi folyóiratban megjelent beszámoló azonnal tiltakozásokkal tarkított élénk vitát váltott ki. A csoport feltárta, hogy Nagy-Britannia 1960 és 1970 között a tápszerek és műtrágyák készítéséhez sok százezer tonnányi, állati eredetű csontot és egyéb hulladékot importált. Többen beszámoltak róla, hogy a hulladékot őrlő malmokba emberi maradványok is kerültek, és a Franciaországba érkezett hajószállítmányokban is láttak emberi testrészeket a hatvanas években.

Az importált mennyiség közel fele Bagladeshből, Indiából és Pakisztánból származott. Főleg Indiában a holtakat a helyi szokások szerint elégetik, s a távolról sem mindig teljes hamvasztás után a maradványokat a folyókba dobják, lehetőleg a Gangeszba. A kutatók számításai szerint évente 120 hindu ember hal meg Creutzfeldt-Jakob-kórban , az ő maradványaikat is részben a Gangesz folyóba dobják, s nem kizárt, hogy ezekből is került a szállítmányokba. A Gangesz szennyezettsége számos közegészségügyi problémát okoz, de valószínűleg senki nem gondolt arra a ritka, de fontos lehetőségre, hogy egy Creutzfeldt-Jakob-kórban meghalt ember holtteste milyen veszélyeket rejt magában.

Susarla Shankar indiai neurológus úgy vélte: ha igaz a brit kutatók feltételezése, sok BSE megbetegedésnek kellene előfordulni az indiai szarvasmarhák között is, de eddig egyetlen esetet sem regisztráltak. Azzal is érvelt, hogy a Creutzfeldt-Jakob-kór kifejlődéséhez idő kell, s Indiában a szegények általában nem élnek sokáig.

Csak a prionok 1982-es felfedezésekor vált ismertté, hogy egyes fehérjék DNS nélkül is képesek ártalmatlan változatból káros formájúvá alakulni, s hogy a prion fehérjék túlélik a szokásos, DNS-romboló sterilizálási folyamatokat. Nagy Britanniában 1996-ban tiltották be az emlősökből származó hús és csont származékok állati tápként való felhasználását, nem sokkal azelőtt, hogy 1997-ben a prionok felfedezéséért Nobel díjjal jutalmazták Stanley Prusinert.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Kergemarhakóros szlovén négylábú Ausztriában

BSE kórral fertőzött szarvasmarhát szállítottak néhány nappal ezelőtt Szlovéniából Grazba, ahol az állat levágása után az osztrák egészségügyi hatóságok kimutatták a kórt, így az állat húsa nem került forgalomba - jelentette be az osztrák egészségügyi minisztérium.