A megszakadt napelem Parazynski sisak-kamerájának felvételén © NASA

A Reuters értesülései szerint az  űrjármű George Zamka pilóta irányításával a Csendes-óceán felett 349 kilométerrel lekapcsolódott az űrállomásról, hogy megkezdje két napig tartó visszatérését a Földre.

„Űrsikló indul” – nyugtázta Peggy Whiston, az űrállomás parancsnoka, miközben megkondította a hagyományos tengerészeti tiszteletadáshoz használt csengőt. „Köszönjük a Harmony modult és a segítségeteket.”

A Discovery elsőként megkerüli az űrállomást, hogy a NASA mérnökei fényképeket készíthessenek róla, majd 64 kilométerrel arrébb újabb manővert hajt végre, hogy a hőpajzs állapotát feltérképezhessék a visszatérés előtt.

Az űrsikló október 23-án indult a floridai Kennedy Űrközpontból, s ugyanide érkezik vissza várhatóan szerda délután. Az érzelmes búcsúzkodás után a Discovery héttagú legénysége lezárta a légzsilipet, s megkezdte a felkészülést az indulásra. A fedélzeten utazik Clay Anderson repülési mérnök, aki az űrállomásról tér vissza a Földre. Helyét Dan Tani űrhajós vette át az ISS-en.

A Discovery által leszállított hét méter hosszú, olasz gyártmányú Harmony modul hat év óta az első jelentősebb kiegészítés az űrállomáshoz. Az ISS jelenlegi 6596 köbméteres belterülete így további 1178 köbméterrel bővült. A Harmony-hoz csatlakoznak majd azok az európai és japán laboratórium-modulok, amelyeket decembertől kezdve szállítanak az űrállomásra. A NASA igyekszik befejezni az építkezést, mielőtt az űrsiklóflottát 2010-ben kivonják a forgalomból. 

Az űrhajósok nem akármilyen tettet vittek véghez, miután az október 30-i telepítés során két részre szakadt az ISS egyre növekvő energiaigényeit kiszolgáló extra napelempanel. Scott Parazynski űrhajósnak jutott a feladat, hogy megjavítsa az áramforrást. A negyedik űrséta alkalmával az űrállomásnak a Discoveryről kölcsönözött tagjával kiegészített robotkarjának végéhez rögzítette magáta szakember, hogy kiemeljék őt a panel közelébe, ahol rendkívül óvatosan – a panel érintése nélkül –, kábelek segítségével „megvarrta” a kettészakadt napelemfóliát. Így már teljesen ki tudták nyitni a panelt, amely elérte 33,5 méteres hosszát. Ha ez nem sikerült volna, a panelt leválasztották volna az űrállomásról, hogy elégjen az atmoszférában. Ez azonban nemcsak áramkimaradást, de stabilitási problémákat is okozott volna – nyilatkozta Mike Suffredini, az űrállomásprogram vezetője.

Továbbra is javításra vár az a több mint három méteres forgó elem, amely egy napelemtáblát forgat úgy, hogy a maximális energiatermelés érdekében az mindig a Nap felé nézzen. Dan Tani űrsétája során megvizsgálta az alkatrészt, amelyen fémforgácsot talált. A júniusban telepített elem az elmúlt hetekben produkált üzemzavarokat. Suffredini szerint az űrállomás jelenleg el tudja látni a decemberben – öt éves késéssel – érkező európai Columbus laboratórium-modult, azonban a japán gyártmányú Kibo tervezett februári felszerelése csak a forgó alkatrész javítása után lehetséges.