A maradványok korát úgy állapították meg, hogy megmérték az étellel összekeveredett homokszemekbe zárt napsugárzás mennyiségét. Ez a lelet a legrégibb tanú arról, hogy őseink fogyasztották a tenger gyümölcseit. A étszázezer évvel ezelőtt bekövetkezett nagy környezeti változást 70 ezer évig tartó jégkorszak indította el, mely csaknem sivataggá változtatta a kontinenst.

A vadászó-gyűjtögető emberek élete egyre nehezebb lett, ezért a tengeri állatokban bővelkedő, tengerre néző barlangokba menekültek. Az eddigi ismeretek szerint az akkori ember kizárólag vadászatból és gumók gyűjtögetéséből élt, nem érdekelték a tengeri élőlények. A lelet fényében a tudósok már azt is lehetségesnek tartják, hogy őseink a partok mentén jutottak el Ázsiába és Európába. Ezt alátámasztja, hogy Etiópiában nemrég egy halászcsoport maradványaira bukkantak.

A dél-afrikai barlangban az ételmaradékokon kívül az egyméteres üledékben kisméretű kőszerszámokat, késeket, késhegyeket és olyan okkertömböt is találtak, amelyen a csíkok arról tanúskodnak, hogy testfestésre használták, valószínűleg ceremóniákra, rituálékra. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a homo sapiens már 164 ezer évvel ezelőtt is képes volt szimbolikus gondolkodásra, és kifejlődött az esztétikai érzéke - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Néhány éve a kulturális Rubicont még 40 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány. 2001-ben a dátumot 77 ezer évre változtatták - a dél-afrikai Blombos barlangban talált geometriai bevésésekkel dekorált okkerblokk és egy kagylóból készített nyakék miatt. Ez a Rubicon a Pinnacle Point-i leletekkel még távolabb került.